Poljanci (Oprisavci)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Poljanci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségOprisavci
Jogállásfalu
Irányítószám35213
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség210 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 07′ 48″, k. h. 18° 11′ 56″Koordináták: é. sz. 45° 07′ 48″, k. h. 18° 11′ 56″
SablonWikidataSegítség

Poljanci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oprisavcihoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bród központjától légvonalban 15, közúton 16 km-re keletre, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, a Száva bal partján, Oprisavci és Trnjanski Kuti között fekszik.

Története[szerkesztés]

A település középkori létére írásos bizonyíték nincs. 1698-ban „Polyancze” néven hajdútelepülésként, 10 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.[2] Ez egyben a település első írásos említése is. A település fejlődéséhez hozzájárult, hogy az új török határ közelében feküdt. A katonai közigazgatás megszervezése után lakossága a bródi határőrezredhez tartozott. A határt őrhelyekről és a čardaknak nevezett őrtornyokból ellenőrizték. Egy 1718-as feljegyzés szerint Poljancin egy, Oprisavci területén pedig négy ilyen „čardak” is állt. A čardakok távolsága átlagosan 4,5 kilométer, az őrhelyeké 1,5 kilométer volt.

Az egyházi vizitáció jelentése szerint 1730-ban 12 katolikus és néhány pravoszláv ház állt a településen. 1746-ban már 20 háza volt 80 lakossal. 1760-ban a faluban 12 katolikus ház állt, melyekben 10 család élt 76 katolikus lakossal. 1775-ben 16 házban, 29 családban 144 katolikus lakos élt.[3]

Az első katonai felmérés térképén „Poliancze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Polyancze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Polyancze” néven 44 házzal, 150 katolikus és 78 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 212, 1910-ben 348 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 43%-a horvát, 18%-a szerb, 14%-a ruszin anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 67%-a horvát, 22%-a szerb, 4%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 255 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
212 239 221 239 250 348 312 313 355 389 373 346 301 290 276 255

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma az oprisavci plébánia filiája.

Oktatás[szerkesztés]

A településen az oprisavci Stjepan Radić elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

Az NK Gaj Poljanci labdarúgóklubot 1954-ben alapították. A megyei 3. ligában szerepel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]