Komarnica (Staro Petrovo Selo)
| Komarnica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Staro Petrovo Selo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35420 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 175 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 93 m |
| Terület | 6,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 10′ 59″, k. h. 17° 34′ 05″45.183000°N 17.568000°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 59″, k. h. 17° 34′ 05″45.183000°N 17.568000°E | |
 | |
Komarnica falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Staro Petrovo Selohoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bródtól légvonalban 34, közúton 42 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 18, közúton 28 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, az A3-as autópálya és a Száva közötti síkságon, a Crnac-mezőn, a Maglaj-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Komarnica 1698-ban a kamarai összeírásban még nem szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között. [2] Az egyházi vizitáció szerint 1730-ban 28 háza volt katolikus lakossággal. 1746-ban 30 háza és egy fakápolnája volt. 1760-ban 27 házában 63 család élt 317 fővel. 1765-ben már az újonnan, fából épített Szent Lénárt kápolnát említik. 1769-ben 24 háza, 52 családja és 278 lakosa volt.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Comarnicza” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Komarnicza” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Komarnicza” néven 68 házzal, 349 katolikus vallású lakossal találjuk. [5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
1857-ben 286, 1910-ben 426 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 251 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 286 | 291 | 325 | 375 | 398 | 426 | 435 | 443 | 481 | 491 | 501 | 451 | 390 | 359 | 302 | 251 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent Lénárd kápolnája a 19. század végén, vagy a 20. század elején épült a 18. századi fakápolna helyén. A štivicei Mária Magdolna plébánia filiája.
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Szent Lénárd egyesületet 2013-ban alapították. Célja a régi népszokások őrzése, a falu közösségi életének és jobb életminőségének elősegítése.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az első iskolaépület 1876-ban létesült a településen, a mai iskolát 1958-ban építették. Ma a staro petrovo seloi elemi iskola alsó tagozatos területi iskolájaként működik.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]NK „Sloga” Komarnica labdarúgóklub.
Egyesületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen önkéntes tűzoltóegylet (1952) és a „Nektar” méhészeti egyesület működik.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása.[halott link]
- ↑ "Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001". 2022. június 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. október 30..
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 331. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. október 30..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Archiválva 2022. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
