Rastušje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rastušje
A Szent Vid kápolna
A Szent Vid kápolna
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségPodcrkavlje
Jogállásfalu
Irányítószám35107
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség237 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság112 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 12′ 20″, k. h. 18° 02′ 09″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 20″, k. h. 18° 02′ 09″
A Wikimédia Commons tartalmaz Rastušje témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rastušje falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Podcrkavljéhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól 6 km-re északra, községközpontjától 2 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység lejtőin, a Bródról Nekcsére menő főút mentén, a Glogovica-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Mivel neve a középkori forrásokban nem található valószínű, hogy a török uralom idején népesült be. [2] Az 1698-as kamarai összeírásban „Rasztusa” néven hajdútelepülésként találjuk.[3] A határőrség megszervezése után a bródi ezredhez tartozott. Az egyházi vizitáció feljegyzése szerint 1730-ban mintegy 10 ház volt a településen, ahol egy Szent Miklósnak szentelt fakápolna is állt. Az 1758-as jegyzőkönyv részletesebben is leírja, eszerint 6 méter hosszú és 5 méter széles volt, benne Szent Miklós, Szent Vid képeivel és a Fájdalmas Szűzanya régi ábrázolásával. Körülötte a falu temetője volt. 1760-ban az egyházi vizitáció 16 házzal, 20 családdal és 117 katolikus lakossal említi. Az 1780-as katonai leírás már megemlíti a falu feletti magaslaton álló Szent Vid kápolnát is, mely kőből épült.[2]

Az első katonai felmérés térképén „Rastussje” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Rasztussje” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Rasztushje” néven 16 házzal, 87 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 79, 1910-ben 217 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 295 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
79 83 119 185 183 217 230 266 257 259 302 279 295 302 279 295
A falu bejárata Bród felől

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Vid tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1910-ben építették.
  • Szent Petka tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája.
  • Dragutin Tadijanović szülőháza

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1905. november 4-én Dragutin Tadijanović horvát költő

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]