Poljane (Dragalić)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Poljane
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségDragalić
Jogállás falu
Irányítószám 35429
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség100 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Poljane (Horvátország)
Poljane
Poljane
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 14′ 20″, k. h. 17° 18′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 20″, k. h. 17° 18′ 40″

Poljane falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Dragalićhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 55, közúton 63 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 30, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától 1 km-re délkeletre Nyugat-Szlavóniában, a Szávamente termékeny síkságán, a Trnava és a Veprliak-patak összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a török kiűzése után, a 18. század első felében keletkezett. 1734-ben 12 ház állt a faluban, mind pravoszláv vallású lakosé volt. Egy 1746-os feljegyzés már 12 katolikus házat is említ itt 14 családdal és 74 katolikus lakossal. 1758-ban említik először Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt fakápolnáját. 1760-ban Poljanén 19 pravoszláv és 12 katolikus ház állt. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Poliane” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Polyane” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Polyane” néven 161 házzal, 89 katolikus és 726 ortodox vallású lakossal találjuk. [3]

1857-ben 236, 1910-ben 416 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 69%-a szerb, 26%-a horvát, 3%-a szlovák, 2%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 91%-a szerb, 5%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során már a háború elején szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 1-jén a „Bljesak-95” hadművelet első napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 100 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
236 285 265 325 339 416 414 478 452 420 423 430 420 412 54 100

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt kápolnája 1922-ben épült. A délszláv háborúban a falut megszálló szerb erők súlyosan megrongálták. A 3 méter hosszú és 3 méter széles épületet a háború után teljesen megújították.
  • Szent István vértanú tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája a 20. század elején épült. A délszláv háború idején a kápolna a frontvonalba került és gránáttalálat érte. Ma is elhagyatva, romosan, tető nélkül áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]