Ókapela

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ókapela (Stara Kapela)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségÚjkapela
Jogállásfalu
Irányítószám35410
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség12 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság154 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 14′ 10″, k. h. 17° 41′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 10″, k. h. 17° 41′ 17″
SablonWikidataSegítség

Ókapela (horvátul: Stara Kapela) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Újkapelához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 26, közúton 39 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 10, közúton 19 km-re délre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 7 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

Ősi települést sejttető neve ellenére a középkori forrásokban nem említik. Az 1735-ös plébániai anyakönyvben „antiqua Capela”, majd 1741 „Capela vetera” néven tűnik fel. Az 1758-as vizitációban Szent Márk kápolnáját említik. 1760-ban a falut 13 házzal, 30 családdal és 167 lakossal említik. Az új Urunk mennybemenetele kápolnát 1860-ban építették. [2]

Az első katonai felmérés térképén „Alt Capela” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kapella (Sztara)” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kapella (Sztara, Vetus, Alt)” néven 32 házzal, 169 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 158, 1910-ben 124 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 15 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
158 127 109 122 109 124 143 170 164 164 157 102 62 38 25 15

Nevezetességei[szerkesztés]

Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt kápolnáját 1860-ban építették. Értékes oltárképe van.

Gazdaság[szerkesztés]

Mára az egész falu átalakult „öko-etno faluvá”. A faluban még meglevő házakat helyreállították és a falu egyre több turistát vonz. Ezzel a projekttel úgy tűnik, hogy sikerült megmenteni a falut a további pusztulástól.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]