Benkovac (Okucsány)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Benkovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségOkucsány
Jogállás falu
Irányítószám 35430
Körzethívószám (+385) 34
Népesség
Teljes népesség120 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Benkovac (Horvátország)
Benkovac
Benkovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 18′ 20″, k. h. 17° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 20″, k. h. 17° 12′ 00″

Benkovac (1931-től 1991-ig Benkovac Okučanski) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Okucsányhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 65, közúton 80 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 37, közúton 51 km-re nyugatra, községközpontjától 5 km-re északra, a Psunj-hegység lejtőin, a Sloboština-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település határában talált régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. A Benkovacot Cagéval összekötő út közelében 1953-ban Marcel Gorenc azonosította a „Kućište” nevű lelőhelyet, ahol kézzel, korongolás nélkül durván, sok homokkal kidolgozott kerámiákat talált. Maga a terület deltoid alakú volt, melyet vízmosások és a fa szállításához kialakított utak szeltek keresztül. A terület fákkal és bozóttal sűrűn be volt nőve és csak a magasabban fekvő része volt tisztás. A leletek korát Gorenc a neolitikumra, vagy a történelem előtti időszak késői szakaszára tette.

Az Okucsány-Benkovac úttól keletre a „Brod” nevű szántóterület északi részét átszelő mezei út mellett az „Otrnci” lelőhelyen a tulajdonosok nagyobb tégladarabokat, építőanyag törmeléket és mozaikdarabokat találtak. 1955-ben és 1960-ban a teljes, mintegy száz négyzetméteres mozaikot feltárták, melyről bebizonyosodott, hogy egy nagyméretű, reprezentatív épület központi részén helyezkedett el. Az épület nyilvántalóan ókori villagazdaság, ún. „villa rustica” központi épülete volt. A leletek között az ókori kerámiák mellett római pénzeket is találtak.

A kora középkorban a lesnicai birtok feküdt az akkor Lesnicának, ma Sloboštinának nevezett patak mentén. A Szávától a Lesnica keleti partján a Psunj-hegységig terjedő birtok neve „Leznikmelléke” volt. A birtokot II. András 1210-ben kelt oklevele említi először, melyben a templomosok lovagrendjét megerősíti többek között az egykor Pozsega várához tartozott Lesnissa és Racessan földjeinek birtokában és leírja e földek határait. A török 1536 és 1544 között foglalta el ezt a területet, melynek székhelye az innét keletre található Ság vára volt. A török uralom idején Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A térség csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Benkovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Benkovacz” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Benkovacz” néven 28 házzal, 2 katolikus és 210 ortodox vallású lakossal találjuk. [3] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.

1857-ben 215, 1910-ben 402 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 93%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején 1991 tavaszán szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 2-án a „Bljesak-95” hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 120 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
215 242 236 307 310 402 400 362 243 278 277 277 245 189 171 120

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1900-ban épült, de ezt 1941-ben az usztasák lerombolták. A mai templomot a 20. század utolsó éveiben kezdték építeni a régi templom alapjain.
  • Római villa maradványai az Otrnci lelőhelyen, a település határában.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]