Bicko Selo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bicko Selo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségGarcsin
Jogállás falu
Irányítószám 35212
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség517 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság88 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bicko Selo (Horvátország)
Bicko Selo
Bicko Selo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 10′ 00″, k. h. 18° 11′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 00″, k. h. 18° 11′ 30″

Bicko Selo falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Garcsinhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bród központjától légvonalban 14, közúton 18 km-re keletre, községközpontjától 2 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtői alatt, a Szávamenti-síkságon, a Biđ-patak mentén fekszik. A falun halad át a Zágráb-Vinkovci (-Belgrád) vasútvonal.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a legősibb idők óta lakott volt. Bicko Selo közelében, a Biđ-patak mentén egy 200-szor 500 méteres, 2 méter magas tell található, ahol több kultúra (Starčevo, Lasinja, Retz-Gajary, urnamezős és La Téne) települése is állt egykor az újkőkorszaktól a vaskorig bezárólag. Bicko Selotól másfél km-re nyugatra egy északnyugat-délkeleti irányban hosszan elnyúló lelőhelyen történelem előtti és középkori kerámiatöredékek kerültek elő.

A falu nevét a Biđ-patakról kapta, amely mellett fekszik. A középkori források nem említik, a török uralom idején azonban valószínűleg már pravoszláv vlach martalócok lakták, akik a török sereg segédcsapataihoz tartoztak. A török kiűzése során a vlachok távoztak és helyükre Boszniából katolikus horvát menekültek települtek be. [2]

1698-ban „Bicska” néven 8 portával hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.[3] Az egyházi vizitáció iratai szerint 1730-ban 15 katolikus háza és egy Szent Tamás kápolnája volt. Az 1746-os vizitáció jelentése szerint 22 házában 123 katolikus lakos élt. Az 1758-as feljegyzés említi, hogy a kápolna a Čakmozović család birtokán áll. A hívek a Klokočevik melletti Szent Péter templom köré temetkeznek. 1760-ban 26 katolikus házában, 37 családban, 210 lakosa volt.[2]

Az első katonai felmérés térképén „Biczko Szello” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Biczkoszello” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Biczkoszello” néven 68 házzal, 317 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében német és ruszin családok települtek ide. Ugyanakkor Likából, a horvát Hegyvidékről, Dalmáciából és Boszniából katolikus horvátok települtek be.

A településnek 1857-ben 289, 1910-ben 540 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 88%-a horvát, 2-2%-a német, ruszin és szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 517 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
289 331 330 417 459 540 520 542 650 689 705 601 578 581 568 517

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1863-ban épült. Mai formáját 1967-ben a megújítás során nyerte el.

Kultúra[szerkesztés]

A KUD Bicko Selo kulturális és művészeti egyesület régóta fellép szerte az országban kulturális eseményeken. Mellette „Biđani” névvel férfi énekkar is működik a településen.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a garcsini elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

  • Az NK Mladost Bicko Selo labdarúgóklub a megyei 2. ligában szerepel.
  • A Šaran sporthorgász egyesületet 1958-ban Garcsinban alapították, ma Bicko Selo központtal is működik. 2002-ben a horvát 2. sporthorgász liga tagjai lettek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]