Kupina (Nagykopanica)
| Kupina | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Nagykopanica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35216 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 206 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 83 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′ 13″, k. h. 18° 20′ 17″45.137000°N 18.338000°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 13″, k. h. 18° 20′ 17″45.137000°N 18.338000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kupina témájú médiaállományokat. | |
Kupina falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Nagykopanicához tartozik.
Fekvése, éghajlata, élővilága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bród központjától légvonalban 25, közúton 31 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szávamenti síkságon, az A3-as autópályától délre, az A5-ös autópályától keletre, a Donji Andrijevcit Prnjavorral összekötő út mentén fekszik
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott volt. Kupinától körülbelül 500 méterre északkeletre 1991-ben a Zágráb – Lipovac autópálya építése során annak déli nyomvonala mentén egy mintegy 600 m hosszú és 100–200 m széles hosszúkás dombháton a vaskori La Tène-kultúrához tartozó település[2] maradványait tárták fel. A vaskori település maradványait részben a mezőgazdasági művelés, részben a későbbi a római építkezés pusztította el. Csupán hulladékgödrök, vas és bronztárgyak kerámia töredékek maradtak belőle. Romjai fölé a rómaiak villagazdaságot építettek.
A mai település nevét az egykor itt bőven termő földiszederről (kupina) kapta. A falu a török uralom idején a sikirevci plébániához tartozott, melyet akkor még Rastićnak neveztek. A híveket a modriči ferences kolostor szerzetesei szolgálták. A szlavóniai települések 1698-as összeírásában nem említik, de valószínűsíthető, hogy Prnjavor részeként kezelték. Az 1730-as egyházi vizitáció jelentése szerint 15 ház és egy Szent Simon fakápolna állt a településen. 1746-ban 29 házában 181 katolikus lakos élt. A korábbi kápolna mellett egy Szent Bertalan kápolna is épült. Az 1760-as jelentés szerint 25 ház volt, ahol 44 család és 233 katolikus lakos élt. 1765-ben a Szent Bertalan kápolnát egy árvíz úgy megrongálta, hogy az egyházi vizitátor egy másik helyen történő felépítését javasolta.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Kupina” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kupina” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kupina” néven 44 házzal, 229 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 200, 1910-ben 351 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 90%-a horvát, 8%-a magyar, 2%-a cseh anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 269 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 200 | 231 | 248 | 316 | 321 | 351 | 343 | 335 | 335 | 357 | 367 | 336 | 296 | 315 | 306 | 269 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]KUD Kupina kulturális és művészeti egyesület. Az egyesület minden évben megrendezi a Bertalan napi „Kolo na Bartolovo” folklórszemlét.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen az oprisavci Stjepan Radić elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]NK Posavac Kupina labdarúgóklub.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1708.
- ↑ "Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001". 2022. június 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. december 23.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...360. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat". 2018. augusztus 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. december 23.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község honlapja (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Archiválva 2022. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- A község kulturális emlékei (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
