Širinci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Širinci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségOkucsány
Jogállás falu
Irányítószám 35429
Körzethívószám (+385) 34
Népesség
Teljes népesség2 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság275 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Širinci (Horvátország)
Širinci
Širinci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 19′ 20″, k. h. 17° 15′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 20″, k. h. 17° 15′ 10″

Širinci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Okucsányhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 62, közúton 71 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 33, közúton 45 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re északra, a Psunj-hegység lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

A település valószínűleg török kiűzése után a 18. század elején keletkezett, amikor részben Boszniából részben az ország más vidékeiről pravoszláv vlachok települtek ide be. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Schirincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sirincze” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sirincze” néven 60 házzal, 316 ortodox vallású lakossal találjuk. [3] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.

1857-ben 110, 1910-ben 193 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 2-án a „Bljesak-95” hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 2 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
110 145 137 149 172 193 190 180 149 145 148 122 87 54 2 2

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Márk evangélista tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a 19. században épült. A délszláv háború idején semmisült meg úgy, hogy ma már a helye sem látható.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]