Gornja Bebrina
| Gornja Bebrina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Klakar |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35208 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 393 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 86 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′ 43″, k. h. 18° 06′ 32″Koordináták: é. sz. 45° 06′ 43″, k. h. 18° 06′ 32″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornja Bebrina falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Klakar községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Bród központjától légvonalban 8, közúton 10 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, a Száva bal partján, Ruščica és Klakar között fekszik.
Története[szerkesztés]
Területét egykor erdők borították, melyet a Száva közelsége miatt gyakran borított árvíz, ezért a csapadékos időszakokban gyakran mocsaras volt. A folyó és a Száva védtöltése közötti terület ma sem alkalmas a rendszeres művelésre. Ennek ellenére a régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban sűrűn lakott volt. Nyolc régészeti lelőhelye közül hét történelem előtti, öt pedig középkori maradványokat rejt. A települést 1422-ben említik először „Villa Bebrene” alakban a boszniai püspökség és Treutel család birtokának határleírásában. A boszniai püspökség birtoka volt, Valkó megyéhez tartozott. .[2] A török 1536-ban szállta meg és 150 évig török uralom alatt állt. Lakossága jobbágyként a török uralom idején is megmaradt.
1698-ban „Gornya Bebrina” néven, lakosság nélküli hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.[3] A 18. század elején Boszniából katolikus lakosság vándorolt be, akik határőrök lettek. A bródi határőrezredhez tartoztak. Az egyházi vizitáció jelentése szerint 1730-ban 20 ház és egy fakápolna állt a településen, ahol a bródi ferences atyák szolgáltak. 1746-ban 33 háza volt 189 lakossal. 1760-ban a faluban 56 ház állt, melyekben 57 család élt 361 katolikus lakossal.[4] A 18. század második felében a falu szokatlan formájú, ún. sorházas település volt. Házai egy széles, füves sávban, az út mentén sorakoztak. Délkeleti részét a Drenova állóvize szelte át. A víz azért nem tudott a Szávába folyni, mert a folyó időközben megépített töltése ezt megakadályozta. A falu délkeleti része a Drenova-csatorna mentén folytatódott délkelet felé fordulva, de ezen a részen csak kevés ház állt. A lakosság száma később sem nagyon növekedett, általában 500-600 lakosa volt.
Az első katonai felmérés térképén „Gornia Bebrina” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bebrina (Gornja)” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bebrina (Gorna)” néven 116 házzal, 589 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 602, 1910-ben 692 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99,8%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 487 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 602 | 632 | 616 | 652 | 674 | 692 | 645 | 653 | 637 | 632 | 606 | 577 | 548 | 503 | 513 | 487 |
Gazdaság[szerkesztés]
Lakossága elsősorban a közeli Bródban dolgozik, kisebb részük pedig mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 99. oldal.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum....41. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- A község honlapja (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
