Vrbje (Horvátország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vrbje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségVrbje
Jogállás község
Polgármester Igor Jurišić (HSS)
Irányítószám 35423
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség455 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság93 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vrbje (Horvátország)
Vrbje
Vrbje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 11′ 15″, k. h. 17° 25′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 15″, k. h. 17° 25′ 00″
Vrbje weboldala

Vrbje falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 46, közúton 62 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 25, közúton 42 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, az A3-as autópálya és a Száva folyó között, a Rešetarica-patak partján fekszik.

A község települései[szerkesztés]

A községhez Bodovaljci, Dolina, Mačkovac, Savski Bok, Sičice, Visoka Greda és Vrbje települések tartoznak.

Története[szerkesztés]

A község területén a legrégibb leletek Mačkovacról származnak, ahol már 1880-ban bronzkori maradványokat, köztük fibulákat, karkötőket és más bronz ékszereket, valamint bronz fegyvereket találtak. A leletek többsége a zágrábi régészeti múzeumba került. 1985-ben a Crišnjevi határrészen a mačkovaci Slavko Josipović szántóföldjén szántás közben bronz tárgyakat fordított ki az eke. A tárgyak az újgradiskai városi múzeumba kerültek. A leletek az urnamezős kultúra késői időszakához tartoztak és a szávamenti fémművesség fejlettségéről tanúskodnak.

Vrbje első írásos említése még hűbérbirtokként 1514-ben[2] történt. Nevének eredeti formája Vrbscsak volt és csak 1897-től használatos a mai formában. 1514-ben a cserneki Dessewffy család birtoka volt. A török 1536-ban foglalta el ezt a vidéket. A falu keletkezése a török uralom idejére, a 17. század elejére tehető, amikor előbb a szomszédos Sičice népesült be, majd onnan települt át néhány család a mai Vrbje területére. A térség 1691-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban a kamarai összeírásban a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között „Verbia” néven 11 portával hajdútelepülésként szerepel.[3]

A gradiskai határőrezred székházának Újgradiskán történő felépítése, a határőrezred megszervezése jelentős változásokhoz vezetett a mai Vrbje területén is. A 17. század vége óta Száva folyó képezte a határt az Oszmán Birodalommal, a lakosság pedig visszatért a térség településeire. Határőrszolgálatuk fejében földet kaptak és mentesültek az adófizetés alól. Békeidőben mezőgazdasággal, állattartással, fafeldolgozással foglalkoztak. 1730-ban Vrbjén már 30 ház állt, a lakosság pedig katolikus volt. 1746-ban 130 katolikus vallású lakosa volt. 1760-ban 64 házában 133 család élt, 538 fővel. Fából felépítették a Szent József kápolnát, mely 1758-ban már állt. 1789-ben megalapították a vrbjei plébániát, melyhez két szomszédos település, Sičice és Bodovaljci is hozzá tartozott. Vrbje első plébánosa Luka Klokočević volt. A plébániaház 1834-ben épült. Mačkovacon önálló plébániát alapítottak.

Az első katonai felmérés térképén „Verbie” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verbje” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verbje” néven 160 házzal, 860 katolikus és egy ortodox vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A falunak 1857-ben 761, 1910-ben 1094 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 91%-a horvát, 5%-a magyar, 2%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 455 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
761 686 636 763 826 1.094 1.000 1.071 1.164 1.143 1.076 953 797 721 640 455

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, a szőlőtermesztés és az állattartás. A kisvállalkozások között az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás dominál.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent József tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1773-ban épült barokk stílusban. Elődje egy fatemplom volt, melyet az 1758-as egyházlátogatáskor említenek. A vrbjei plébániát 1789-ben alapították, ekkor emelkedett plébániatemplom rangjára. A 19. és 20. században többször is megújították, utolsó megújítása 1985-ben történt. Oltárképét a neves osztrák festőművész Ignaz Berger festette. A szecessziós stílusú belső falfestés a bródi Josip Muravić munkája.

Kultúra[szerkesztés]

A településen a KUD Vrbje kulturális és művészeti egyesület működik. Fő tevékenysége a népi hagyományok ápolása.

Oktatás[szerkesztés]

A vrbjei iskolát a 19. század végén alapították. Az első írásos dokumentum az iskola működéséről az 1891/92-es tanévből származik. Tanítója Marija Vrbik volt. Az iskola négyosztályos volt. A második világháború alatt az iskola néhány menekültet fogadott Bosznia-Hercegovinából. A második világháború után 1956-tól az iskola nyolc osztályos lett. Önálló intézményként működött 1960-ig, amikor egyesítették a sičicei általános iskolával. Ma a „Ljudevit Gaj” általános iskola négyosztályú regionális iskolájaként működik.

Sport[szerkesztés]

NK „Saturn” labdarúgóklub.

Egyesületek[szerkesztés]

  • DVD Vrbje önkéntes tűzoltóegylet.
  • Hazafiak és a honvédő háború veteránjainak egyesülete.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]