Malino (Oriovac)
| Malino | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Oriovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35257 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 410 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 104 m |
| Terület | 6,44 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Malino falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oriovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bródtól légvonalban 22, közúton 33 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 18, közúton 27 km-re délre, községközpontjától 2 km-re nyugatra, Szlavóniában, a Dilj-hegység délnyugati lejtői alatt, az Újgradiskát Bróddal összekötő főút mentén fekszik. Itt halad át az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Zágráb-Vinkovci vasútvonal is.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település már a középkorban is létezett. 1469-ben, 1481-ben és 1493-ban is „Malino” néven említik. 1489-ben „Malyn” néven szerepel egy oklevélben.[2] A térséget 1536 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt állt. 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. 1698-ban nem szerepel a kamarai összeírásban a felszabadított szlavóniai települések között.[3] 1730-ban a vizitáció szerint 16 ház állt a faluban, mind katolikusok lakták. Fakápolnája Szent István vértanú tiszteletére volt szentelve, benne Szent István és Szent Lukács képével. Ezt a kápolnát 1734-ben is említik. 1746-ban 10 ház állt a településen. 1758-ban a falun kívül állt Szent Lukács kápolnája, körülötte temetővel. A szomszédos Kujnik katolikus lakói is ide temetkeztek. Az időközben megépített főút mellett egy Szent Rókus kápolnát is említenek. 1760-ban 15 házban, 31 családban 139 fő lakott a településen.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Malina” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Malina” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Malina” néven 57 házzal, 295 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején Likából katolikus horvát családok, a Bánság és a Kordun területéről pravoszláv szerbek települtek be.[4]
A településnek 1857-ben 300, 1910-ben 420 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 84%-a horvát, 11%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 72%-a horvát, 19%-a szerb, 6%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben 485 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 300 | 295 | 314 | 384 | 367 | 420 | 462 | 595 | 646 | 639 | 667 | 681 | 664 | 653 | 576 | 485 |
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás. „MAGNUS“ d.o.o. és „OROTEX“ d.o.o. néven két üzem található itt. Ezenkívül 8 kisvállalkozás és 24 családi gazdaság van a településen.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A falu közepén álló római katolikus kápolnája a lužani plébánia filiája.
- A temetőben állt Szent Péter Pál pravoszláv templomot 1991-ben lerombolták.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]NK Mladost Malino labdarúgóklub.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ "Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása". 2021. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 11.
- 1 2 "Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001". 2022. június 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 11.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 406. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 11.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Archiválva 2022. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)

