Ugrás a tartalomhoz

Malino (Oriovac)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malino
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségOriovac
Jogállásfalu
Irányítószám35257
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség410 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság104 m
Terület6,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 10′ 16″, k. h. 17° 43′ 26″45.171111°N 17.723889°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 16″, k. h. 17° 43′ 26″45.171111°N 17.723889°E
Térkép

Malino falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oriovachoz tartozik.

Bródtól légvonalban 22, közúton 33 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 18, közúton 27 km-re délre, községközpontjától 2 km-re nyugatra, Szlavóniában, a Dilj-hegység délnyugati lejtői alatt, az Újgradiskát Bróddal összekötő főút mentén fekszik. Itt halad át az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Zágráb-Vinkovci vasútvonal is.

A település már a középkorban is létezett. 1469-ben, 1481-ben és 1493-ban is „Malino” néven említik. 1489-ben „Malyn” néven szerepel egy oklevélben.[2] A térséget 1536 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt állt. 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. 1698-ban nem szerepel a kamarai összeírásban a felszabadított szlavóniai települések között.[3] 1730-ban a vizitáció szerint 16 ház állt a faluban, mind katolikusok lakták. Fakápolnája Szent István vértanú tiszteletére volt szentelve, benne Szent István és Szent Lukács képével. Ezt a kápolnát 1734-ben is említik. 1746-ban 10 ház állt a településen. 1758-ban a falun kívül állt Szent Lukács kápolnája, körülötte temetővel. A szomszédos Kujnik katolikus lakói is ide temetkeztek. Az időközben megépített főút mellett egy Szent Rókus kápolnát is említenek. 1760-ban 15 házban, 31 családban 139 fő lakott a településen.[4]

Az első katonai felmérés térképén „Malina” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Malina” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Malina” néven 57 házzal, 295 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején Likából katolikus horvát családok, a Bánság és a Kordun területéről pravoszláv szerbek települtek be.[4]

A településnek 1857-ben 300, 1910-ben 420 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 84%-a horvát, 11%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 72%-a horvát, 19%-a szerb, 6%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben 485 lakosa volt.

Lakosság változása[7][8]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
300295314384367420462595646639667681664653576485

A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás. „MAGNUS“ d.o.o. és „OROTEX“ d.o.o. néven két üzem található itt. Ezenkívül 8 kisvállalkozás és 24 családi gazdaság van a településen.

  • A falu közepén álló római katolikus kápolnája a lužani plébánia filiája.
  • A temetőben állt Szent Péter Pál pravoszláv templomot 1991-ben lerombolták.

NK Mladost Malino labdarúgóklub.

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
  3. ↑ "Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása". 2021. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 11.
  4. 1 2 "Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001". 2022. június 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 11.
  5. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 406. o.
  6. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.
  7. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  8. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 11.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]