Mašićka Šagovina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mašićka Šagovina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségOkucsány
Jogállás falu
Irányítószám 35429
Körzethívószám (+385) 34
Népesség
Teljes népesség7 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mašićka Šagovina (Horvátország)
Mašićka Šagovina
Mašićka Šagovina
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 18′ 30″, k. h. 17° 17′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 30″, k. h. 17° 17′ 00″

Mašićka Šagovina (1900-ig Šagovina) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Okucsányhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 59, közúton 69 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 30, közúton 43 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 12 km-re északkeletre, a Psunj-hegység lejtőin, a Trnava-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Ság várát[2] és uradalmát II. András 1210-ben kelt oklevele említi először, melyben a templomosok lovagrendjét megerősíti többek között az egykor Pozsega várához tartozott Lesnissa és Racessan földjeinek birtokában és leírja e földek határait. A török 1544-ben foglalta el és náhije központjává tette. A vár a törökellenes harcokban teljesen elpuszult.

A török kiűzése után a 18. század elején főként Boszniából pravoszláv vlachok és katolikus horvátok települtek ide be létrehozva Šagovinát, mely már a 18. században is két település volt. A pravoszláv település (a mai Mašićka Šagovina) a gradiskai ezredhez, a katolikus település (a mai Cernička Šagovina) pedig Pozsega vármegyéhez tartozott. Mašićka Šagovina az első katonai felmérés térképén „Dorf Schagovin” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sagovina” néven szerepel. [3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sagovina” néven 70 házzal, 74 katolikus és 284 ortodox vallású lakossal találjuk. [4] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején Csehországból az olcsó földek miatt cseh családok települtek ide.

1857-ben 175, 1910-ben 236 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 74%-a szerb, 25%-a cseh anyanyelvű volt. Ekkor a másik Šagovinától való megkülönböztetésül a szomszédos Mašićról a Šagovina Mašićka nevet kapta. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 90%-a szerb, 8%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején 1991 tavaszán szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 2-án a „Bljesak-95” hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 7 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
175 169 128 164 195 236 239 267 224 209 231 228 239 209 18 7

Nevezetességei[szerkesztés]

Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a 20. század elején épült. A délszláv háborúban 1992-ben a frontvonalba esett, súlyos sérülések érték. Ma is romos állapotban áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]