Gređani (Ógradiska)
| Gređani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Ógradiska |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35430 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 105 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 93 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 12′ 50″, k. h. 17° 10′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 50″, k. h. 17° 10′ 44″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gređani (1910 és 1991 között Gređani Okučanski) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Ógradiskához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Bródtól légvonalban 65, közúton 72 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 40, közúton 54 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Száva és a Psunj-hegység közötti síkságon, a Dubovac-patak mentén fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint itt már a történelem előtti időben is éltek emberek. 1971-ben a falutól 1 km-re északnyugatra a falu határában a „Bajer”nek[2] nevezett lelőhelyen egy enyhe magaslaton egy helyi földműves hamvasztásos temető maradványaira, urnákra és égett csontokra bukkant. 1974-ben az eszéki múzeum munkatársai Kornelija Minichreiter vezetésével végeztek itt régészeti feltárást megállapítva, hogy itt egy bronzkori hamvasztásos temetőre leltek, melynek felső része a mezőgazdasági művelés következtében megsemmisült. Összesen 26 sírt tártak, fel, melyek közül 15 teljesen ép volt. A munkát 1975-ben folytatták újabb 46 sír feltárásával. Hasonló temetkezéseket innét keletre és délkeletre Boszniában és a Szávamentén találtak, így ennek a temetkezési módnak ez a legnyugatibb képviselője. A leleteket (főként kerámiákat, használati tárgyakat) a szakemberek az i. e. 1200 és 1100 közötti időre datálták. Egy másik, „Jelavi”[3] nevű történelem előtti lelőhely található a falu temetőjétől keletre. Az itteni erdős magaslaton sok cseréptöredék mellett tűzvészben elpusztult házak maradványait találták. A leletek vizsgálata alapján a késői bronzkorból és a kora vaskorból származnak.
A település létrejöttének előzményeként a török 1536-ban a Száván átkelve elfoglalta ezt a területet is és a Száva partján, a mai Ógradiska helyén erődítményt, valamint a Száván pontonhidat épített. 1558 telén és tavaszán felépítették Berbir várát és körülötte mintegy 200 házzal új települést létesítettek. A nagyobb település körül legfeljebb 30 házzal kisebb falvakat is létesítettek. Ezek egyike volt a mai Gređani elődje, ahová Boszniából pravoszláv szerbek települtek.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Gredjane” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gredjani” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gredjani” néven 45 házzal, 2 katolikus és 257 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.
1857-ben 562, 1910-ben 928 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 95%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elejétől fogva szerb kézen volt. 1995. május 2-án a „Bljesak-95” hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 173 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 562 | 717 | 730 | 833 | 796 | 928 | 912 | 979 | 863 | 874 | 783 | 763 | 602 | 516 | 248 | 173 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Paraskeva tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a 18. század közepén épült. 1752. május 11-én szentelte fel Sofronije Jovanović pakrác-szlavóniai püspök. A templom fából épült és már 1782-ben elég rossz állapotban volt. 1858 körül új, falazott templomot építettek a helyére. A második világháború idején az usztasák megkezdték a lerombolását, de nem fejezték be. 1975-ben teljesen megújították és tornyot építettek hozzá. A templom ma ismét rossz állapotban van.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4971.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4970.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 217. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Gradiska története (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- A Bljesak-95 hadművelet Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
