Ugrás a tartalomhoz

Újkapela

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újkapela (Nova Kapela)
Újkapela-Batrina vasútállomása
Újkapela-Batrina vasútállomása
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségÚjkapela
Jogállásközség
PolgármesterIvan Šmit (HSS)
Irányítószám35410
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség3393 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 11′ 53″, k. h. 17° 38′ 24″45.198056°N 17.640000°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 53″, k. h. 17° 38′ 24″45.198056°N 17.640000°E
Újkapela weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Újkapela témájú médiaállományokat.

Újkapela (horvátul: Nova Kapela) falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében.

Bródtól légvonalban 29, közúton 33 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 15, közúton 19 km-re délre, Nyugat-Szlavóniában, az Újgradiskát Bróddal összekötő főút mentén fekszik. Itt halad át az A3-as autópálya és a Zágráb-Belgrád vasútvonal is. A község területe három, földrajzilag elkülönülő részre oszlik. Az északi rész a Pozsegai-hegység déli lejtőin, a középső rész az Újgradiska-Bród főút mentén, míg a déli rész a Szávamenti-síkságon fekszik. A legnépesebb települések a középső részen találhatók.

A község települései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községhez Batrina, Bili Brig, Donji Lipovac, Dragovci, Gornji Lipovac, Magić Mala, Pavlovci, Seoce, Siče, Srednji Lipovac, Ókapela és Újkapela települések tartoznak.

A község területén előkerült legrégibb leletek az neolitikumból származnak. Az Újkapelától mintegy 2,5 km-re északnyugatra található „Ravnjaš” nevű lelőhelyen[2] a 2006 óta végzett régészeti feltárások megállapították, hogy Sopot-Bicske kultúra egy nagyobb települése volt itt. A humuszréteg alatt a kultúrához tartozó nagyobb mennyiségű régészeti anyag került elő.[3] 1900-ban a Siče falutól délre fekvő mocsaras területen egy cserépedényben 49 darab bronzkori bronztárgy került elő, köztük bronz szekercék, bronzvésők, sarlók, nyers bronzöntvények. A leletek a zágrábi régészeti múzeumba kerültek.

A település a 18. század közepén keletkezett, amikor a régi római út nyomvonalán megépítették az Újgradiskát Bróddal összekötő főutat és a környékbeli szétszórt falvak lakossága a főút mellé települt át. A lakosság áttelepülésével a plébániaközpont is az új településre került át, a hívek lelki gondozását pedig ferences szerzetesek látták el. A település neve az 1729-es sičei születési anyakönyvben tűnik fel először „Capela” néven, 1742-től pedig az összes sičeinél az azaz kapelai megjegyzést találjuk.[4] Az 1761-es egyházi vizitáció jegyzőkönyvében a „Siče, népiesen Kapela” forma található, 1765-ben pedig már azt írják, hogy a Szent Klára kápolna Újkapelán található.[4] 1760-ban Újkapela 25 házában 47 család élt 248 fővel. 1769-ben 22 háza, 36 családja és 238 lakosa volt.[4] Ebben az évben a plébánia központja is átkerült Újkapelára. 1773-ban megkezdték az új, Kisboldogasszony plébániatemplom építését, melyet a következő évben be is fejeztek. Felszentelése 1777. július 13-án történt.[4] A Boldogasszony szobrát a dubovaci templomból hozták át és helyezték a főoltárra. Később ezt egy aranyozott szoborra cserélték ki. A keresztelő Szent János kápolnát 1863-ban építették.[4]

Az első katonai felmérés térképén „Neu Capela” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kapella (Nova)” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kapella (Nova, Neo, Neu)” néven 40 házzal, 198 katolikus és 6 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 264, 1910-ben 761 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 89%-a horvát, 3-3%-a német és magyar, 2%-a szlovén anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben Újkapelának 907, a községnek pedig 4227 lakosa volt.

Lakosság változása[7][8]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
2643323685346407617088579809989309229111.0181.004907

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplom[9] 1773 és 1774 között épült. Felszentelése 1777. július 13-án történt. A templom egyhajós épület, félköríves szentéllyel. A harangtorony a gazdagon díszített homlokzat felett magasodik. A homlokzaton két fülkében Szent Tamás apostol és Szent Henrik szobra látható. A főoltár a Kisboldogasszony tiszteletére van szentelve rajta Szűz Mária aranyozott szobrával. Értékesek a Nepomuki Szent János és a Szent Kereszt mellékoltárok, a szószék, a keresztelőmedence a négy barokk gyertyatartó és az aranyozott cibórium is, mely Mária Terézia ajándéka. A cintóriumot 1807-ben a dubovaci templom anyagából építették, melyet az építéssel egyidejűleg lebontottak.

A Mindenszentek tiszteletére szentelt temetőkápolnája[10] 1889-ben épület Aleksandar Seitz kereskedő sírkápolnájaként neogótikus stílusban. Egyszerű, téglalap alaprajzú épület, bejáratánál kiugró előcsarnokkal. a főhomlokzat felett magasodik a piramis alakú, alul négyoldalú, felül hatoldalú toronysisakkal fedett harangtorony a harangok szintjén félköríves záródású ablakokkal, alatta a oromzat magasságában pedig egy ovális ablakkal.

A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság, a szőlőtermesztés és az állattartás volt. Az 1990-es évek elején a szabadpiaci vállalkozások megjelenésével a magánvállalkozások és a vállalkozói kezdeményezések rohamosan növekedtek. A kereskedelem mellett, amely ezen időszak elején a leggyakoribb tevékenység volt, a feldolgozóipar is fejlődik. A legnagyobb vállalat a batrinai Metaloplast, amely mintegy 40 embert foglalkoztat és műanyagok feldolgozásával, polietilén fólia és hasonló anyagok gyártásával foglalkozik.

A község területén két kulturális és művészeti egyesület működik, a batrinai „Šokadija” és a sičei „Radinje”. 2006-tól Batrinán „Lipa” néven ifjúsági tamburazenekar is működik.

  • Az „Antun Mihanović” alapiskola Batrinán működik, a környező településeken hét területi iskola tartozik hozzá.
  • Újkapelán már évek óta működik egy mini zeneiskola, ahol a hallgatók három zongoratanár vezetésével megtanulnak zongorázni és fuvolázni. Az iskolában működik még egy tambura zenekar is az egyik legjobb tamburás Krunoslav Dražić vezetésével, aki a „Lipa” zenekart is vezeti.
  • Slavonac Nova Kapela labdarúgóklub.
  • Polet iskolai sportegyesület
  • Štuka sporthorgász egyesület
  • DVD Nova Kapela – Batrina önkéntes tűzoltóegyesület
  • Babja gora vadásztársaság
  • Željko Vidović Roky rádiósklub
  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3788.
  3. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3877.
  4. 1 2 3 4 5 "Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001". 2022. június 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 2.
  5. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 288. o.
  6. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o.
  7. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  8. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 2.
  9. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1288.
  10. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5667.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]