Mašić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mašić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségDragalić
Jogállás falu
Irányítószám 35432
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség266 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mašić (Horvátország)
Mašić
Mašić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 16′ 00″, k. h. 17° 19′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 00″, k. h. 17° 19′ 40″

Mašić falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Dragalićhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 54, közúton 61 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 28, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Szávamente termékeny síkságán, az Okucsányról Nova Gradiškára vezető út mentén, a Mašićka-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a török uralom idején keletkezett, amikor Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. Első írásos említése 1602-ben történt. A térség 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. A kialakult erőviszonyokat az 1699-es karlócai béke szentesítette. A török uralom alól felszabadított szlavóniai települések 1698-as összeírásában a település „Masichy” néven 6 portával szerepel. [2] 1734-ben 20 pravoszláv ház állt a településen. 1760-ban már 23 pravoszláv és 8 katolikus háza volt. A pravoszláv templomot 1858-ban építették, az iskola 1875-ben épült. A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Masich” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Massich” néven szerepel. [3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Mashich” néven 37 házzal, 84 katolikus és 114 ortodox vallású lakossal találjuk. [4]

1857-ben 217, 1910-ben 606 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 68%-a szerb, 27%-a horvát, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 78%-a szerb, 4%-a jugoszláv, 14%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során már a háború elején szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 1-jén a „Bljesak-95” hadművelet első napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 266 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
217 323 372 513 634 606 595 647 570 576 573 612 630 649 194 266

Nevezetességei[szerkesztés]

Illés próféta tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1858-ban épült. Azelőtt egy 1782-ben épített fatemplom állt a helyén. A templom a második világháborút szerencsésen átvészelte, de a délszláv háborúban 1992. tavaszán aknatámadás érte, mely után még nem újították fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]