Šumeće

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Šumeće
A Sarlós Boldogasszony plébániatemplom.
A Sarlós Boldogasszony plébániatemplom.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségBebrina
Jogállás falu
Irányítószám 35254
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség580 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság86 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Šumeće (Horvátország)
Šumeće
Šumeće
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 04′ 20″, k. h. 17° 52′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 04′ 20″, k. h. 17° 52′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Šumeće témájú médiaállományokat.

Šumeće falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bebrinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 13, közúton 16 km-re délnyugatra, Pozsegától légvonalban 32, közúton 46 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti síkságon, a Matnik-patak mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu valószínűleg még a török uralom idején 1660 körül a Száva mocsaras síkságán, egy kissé kiemelkedő helyen végzett erdőirtáson keletkezett katolikus horvátok betelepítésével. Neve is a horvát „šuma” (erdő) főnévből származik. A térség török uralom alól 1691-ben szabadult fel. Az 1698-as kamarai összeírásban „Sumecsa” néven már 11 portával, hajdútelepülésként szerepel a szlavóniai települések között. [2] Az 1730-as egyházi vizitáció jelentésében már 20 házzal és egy Valentin tiszteletére szentelt fakápolnával szerepel. Ezután a Száva boszniai oldaláról újabb katolikus családok települtek be. 1746-ban 37 házában 271 lakos élt. 1760-ban 41 házában 58 családban 357 lakosa volt. [3] A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott. Plébániáját 1807-ben Szent László király tiszteletére alapították, a plébániatemplomot 1858-ban építették és a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték.

Az első katonai felmérés térképén „Sumechie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sumecse” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sumegye” néven 92 házzal, 468 katolikus vallású lakossal találjuk. [5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 20. század elején a jobb megélhetés reményében jelentős számú görög katolikus vallású ruszin lakosság telepedett itt le.

A falu bejárata

A településnek 1857-ben 350, 1910-ben 499 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 67%-a horvát, 26%-a ruszin, 3%-a magyar, 1%-a szlovák anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 88%-a horvát, 8%-a ruszin nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 580 lakosa volt. A településen ma két templom és a közösségi ház áll.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
350 322 319 370 362 499 481 582 665 636 639 594 552 602 610 580

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik, de sokan járnak dolgozni a közeli Bród városába is.

A görög katolikus templom

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1858-ban épült a régi fatemplom helyén.
  • Görög katolikus temploma.

Kultúra[szerkesztés]

A településen két kulturális egyesület működik: A KUD „Šokadija” kulturális és művészeti egyesület a sokácok hagyományait ápolja. A helyi ruszinok kulturális egyesülete az UKPD „Andrij Pelih” a ruszin hagyományokat őrzi.

Sport[szerkesztés]

  • Az 1928-ban alapított NK „Šokadija” Šumeće labdarúgóklub a megyei 2. ligában szerepel.
  • Čikov Šumeće sporthorgász egyesület

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]