Davor (település)
| Davor | |
.jpg) | |
| Davor látképe a Száváról. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Davor |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Đuro Anđelković (HDZ) |
| Irányítószám | 35425 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2529 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 07′, k. h. 17° 31′45.116667°N 17.516667°EKoordináták: é. sz. 45° 07′, k. h. 17° 31′45.116667°N 17.516667°E | |
| davor.hr Davor weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Davor témájú médiaállományokat. | |
Davor (1896-ig „Svinjar”, régi magyar neve „Szvinjár”) falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. A községhez közigazgatásilag Davor és Orubica települések tartoznak hozzá.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bródtól légvonalban 39, közúton 56 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 27, közúton 43 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Száva bal partján, az Orbász torkolatával átellenben fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Területén állt egykor Szvinjár vára,[2] melyet 1450-ben említenek Szencsei László birtokaként, amelyet azonban a beiktatáskor a vránai perjel foglalt el. A település középkori létezésének nincs nyoma és 1698-ban a kamarai összeírásban sem szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között.[3] Az egyházi vizitáció szerint 1730-ban már állt Szent György kápolnája. 1746-ban 98 háza, 102 családja és 384 lakosa volt. 1760-ban 83 házában 123 család élt 624 fővel. 1769-ben 90 háza, 153 családja és 660 lakosa volt. 1789-ben megalapították a helyi plébániát. 1866-ban felépítették a plébániatemplomot.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Sviniar” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szvinyar” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szvinyar” néven 261 házzal, 1186 katolikus és 192 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. 1895. december 20-án a helyi hatóság úgy határozott, hogy 1896. január 1-től a település nevét Svinjarról (amely disznópásztort jelent) Davorra változtatja. A név eredetét egy 19. századi hazafias dalról magyarázzák, melynek neve „Davorija” volt. Ennek eredete pedig az ószláv mitológiából származik, ahol Davor, vagy más néven Rugovit a harc hétfejű istene.
A településnek 1857-ben 1478, 1910-ben 1779 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 93%-a horvát, 5%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 1993-ban Davor önálló község lett. A községhez Davoron kívül Orubica tartozik, mely elválaszthatatlanul kapcsolódik Davorhoz és a Szávához. Noha Davor a megye legkisebb területű községe, a legnépesebbek közé tartozik. 2011-ben Davornak 2382, a községnek pedig 3015 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással, halászattal foglalkoztak. A falu évszázadok óta kitűnő révészeiről és zenészeiről híres. Szlavónia egyik legéleterősebb faluja.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.478 | 1.471 | 1.299 | 1.488 | 1.610 | 1.779 | 1.687 | 1.928 | 2.297 | 2.326 | 2.302 | 2.449 | 2.540 | 2.603 | 2.513 | 2.382 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése].jpg)
- Szent György tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1866-ban építették. A helyén már 1730-ban állt egy fatemplom, mely ugyancsak Szent György tiszteletére volt szentelve. Az 1758-as vizitáció szerint a templom hat méter hosszú és három méter széles volt és toronnyal rendelkezett. Az 1761-es vizitáció a temetőben is említ egy Szent Bertalan kápolnát, melyet 1781-ben lebontottak. A templom 1789-ben lett plébánia székhelye.
- A településen 1777-től állt a Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templom. 1858-ban a fatemplomot falazott templommá építették át. A helyi pravoszláv közösség a 20. század első évtizedeiben szűnt meg, amikor a kisszámú szerb lakosság is elvándorolt innét. Ezt követően a pakráci püspökség az épületet a községnek adta át. A község tervbe vette felújítását, de a délszláv háború után pénz hiányában és az épület veszélyessége miatt mégis lebontották. A helyén később parkot alakítottak ki.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A helyi gazdaság alapját hagyományosan a mezőgazdaság, az állattartás és a halászat képezi. Amíg a Száva védtöltése nem épült meg a falu rendszeresen ki volt szolgáltatva a folyó szeszélyeinek. Földjeit, utcáit gyakran öntötte el a folyó áradása hatalmas károkat okozva az itt élőknek. Az árvizek közül kiemelkedik az 1895-ös év, amikor a folyó nyolc hónapon át árasztotta el a medrén kívüli területeket. Élet és halál ura volt és még ma is meghatározza az itt élők életét. Nemcsak pusztít, de táplál is. Régen a faluban nem volt olyan család, ahol ne lett volna halász és olyan ház, ahol ne lett volna legalább két csónak.
.jpg)
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A számos kulturális, sport és szórakoztató rendezvény közül kiemelkedik a „Ribarske večeri”, azaz halász esték nevű kulturális, szórakoztató és gasztronómiai fesztivál, amely nagyszámú érdeklődőt vonz nemcsak a környező településekről, hanem külföldről is.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település általános iskolája Matija Antun Relković nevét viseli, ma mintegy 350 tanulója van.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az NK Posavac Davor labdarúgóklub a megyei 2. ligában szerepel. A klub labdarúgói közül kiemelkedik Ivica Olić, aki 2002 és 2015 között 104-szer húzhatta magára a horvát labdarúgó válogatott mezét. 2017-től Zlatko Dalić mellett a horvát labdarúgó válogatott másodedzője.
- A labdarúgóklubon kívül RK Davor néven kézilabdaklub is működik a településen.
Egyesületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község önkéntes tűzoltóegyletét 1995-ben alapították.
.jpg)
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Matija Antun Relković, a felvilágosodás korának neves horvát prózaírója
- Antun Škvorčević, az első pozsegai római katolikus püspök
- Ivica Olić, horvát válogatott labdarúgó
- Ivo Kerdić, szobrászművész
- Tomislav Ivančić, római katolikus pap, kanonok, teológus és filozófus
- Damir Agičić, történész, egyetemi tanár
- Milan Kerdić, újságíró, jogász és politikus
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ „Zwiinar”, „Zwijnär” Pálffy Géza: Egy rendkívüli forrás a magyar politikai elit 16. századi földrajzi ismeretiről - Az 1526 és 1556 között török kézbe került magyarországi városok, várak és kastélyok összeírása a Német-római Birodalom rendjei számára - tanulmány.
- ↑ "Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása". 2021. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 1.
- ↑ "Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001". 2022. június 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 1.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 668. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 162. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 1.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Archiválva 2022. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
