Donji Lipovac (Újkapela)
| Donji Lipovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Újkapela |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35410 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 184 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 128 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 13′ 19″, k. h. 17° 39′ 11″45.221944°N 17.653056°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 19″, k. h. 17° 39′ 11″45.221944°N 17.653056°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donji Lipovac falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Újkapelához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól légvonalban 28, közúton 36 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 12, közúton 16 km-re délre, községközpontjától 3 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtőin, a Brajnovac-patak mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]Lipovac település már a középkorban is létezett. 1444-ben „Lypoucz” alakban szerepel Pozsega várának tartozékai között.[2] 1698-ban a kamarai összeírásban „Lypovacz” néven Orbova keleti szomszédjaként találjuk a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között.[3] A korabeli dokumentumokban egységes településként szerepel, amely azonban 11 településrészből állt. A település központja a mai Srednji Lipovac területén volt. A mai Donji Lipovac neve 1758-ban Šušanje volt. Ekkor 13 házában 24 család élt 104 fővel. 1760-ban 13 házat, 32 családot és 165 lakost számláltak itt. 1765-ben egy egyszerű fakápolnát említenek a településen Szent Ignác tiszteletére szentelve. A miséhez a liturgikus felszerelést a Szent Lukács kápolnából hozták át. Később 1865-ben a kápolnát Szent Vid tiszteletére szentelték fel.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Unter Lipovacz” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lipovacz (Dolnji)” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lipovacz (Dolni)” néven 62 házzal, 316 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 199, 1910-ben 427 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 248 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 199 | 217 | 231 | 288 | 320 | 427 | 402 | 466 | 487 | 470 | 450 | 393 | 364 | 334 | 295 | 248 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Vid tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1864-ben épült. A szentet ábrázoló oltárképet a 19. század végén vásárolták Ausztriában.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása. 217. old.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 382. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
