Šagovina Cernička
| Šagovina Cernička | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Csernek |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35404 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 206 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 256 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 43″, k. h. 17° 19′ 19″45.312000°N 17.322000°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 43″, k. h. 17° 19′ 19″45.312000°N 17.322000°E | |
 | |
Šagovina Cernička (1948-ig Šagovina) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Csernekhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól légvonalban 56, közúton 66 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 27, közúton 35 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 8 km-re északnyugatra, a Psunj-hegység lejtőin, a Snaškosa-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A Polje nevű lelőhelyen talált régészeti leletek szerint területén már az őskorban éltek emberek. Az újkőkor korai időszakához tartozó Starčevo-kultúra használati tárgyain kívül hulladékgödröket és földbe mélyített házak alapjait is feltárták.
Ság várát és birtokát II. András 1210-ben kelt oklevele említi először, melyben a templomosok lovagrendjét megerősíti többek között az egykor Pozsega várához tartozott Lesnissa és Racessan földjeinek birtokában és leírja e földek határait. 1464-ben egy oklevélben mint szomszédos birtokost említik a Dezsőfi nembeli Sághi Miklóst, az azonban nem világos, hogy a birtok kapta őróla a nevét, vagy ő kapta nevét a birtokról. 1476-ban Mátyás király Cserneki Istvánt erősíti meg Ság birtokában, aki Sághi Miklós más birtokait is megszerezte. Ezután Drezsniki András birtoka lett. Ő a várat és uradalmát 1528-ig birtokolta, amikor Ferdinánd király elvette tőle és Giletinci Osztrozsics Miklósnak adta. A török 1544-ben (más forrás szerint már 1536-ban) foglalta el és náhije központjává tette. A vár a törökellenes harcokban teljesen elpusztult.
A török kiűzése után a 18. század elején főként Boszniából pravoszláv vlachok és katolikus horvátok települtek ide be létrehozva Šagovinát, mely már a 18. században is két település volt. A pravoszláv település (a mai Mašićka Šagovina) a gradiskai ezredhez, a katolikus település (a mai Cernička Šagovina) pedig Pozsega vármegyéhez tartozott. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Schagovina” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sagovina” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sagovina” néven 52 házzal, 475 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
1857-ben 428, 1910-ben 778 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 79%-a horvát, 11%-a ruszin, 4%-a olasz anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1948-ban a másik Šagovinától való megkülönböztetésül Csernekről a Šagovina Černička nevet kapta. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében és októberében harcok dúltak itt a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok, valamint a horvát erők között. A falu végül horvát kézen maradt, de házai súlyosan megrongálódtak. 2011-ben a településnek 312 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 428 | 418 | 447 | 458 | 498 | 778 | 497 | 546 | 564 | 550 | 548 | 476 | 378 | 354 | 358 | 312 |
(1948-ig Šagovina néven.)
Nevezetességei
[szerkesztés]A falu közelében, másfél kilométerre északnyugatra, a Psunj-hegység déli lejtőin, egy 370 méteres, erdőkkel övezett dombtetőn, a helyiek által Gradinának hívott helyen találhatók Ság középkori várának csekély maradványai. Központi része egy 30 méteres átmérőjű dombtetőn található, melyet 6-8 méter széles és 5-6 méter mély sánc övezett. A vár építési ideje nem ismert, II. András oklevele 1210-ben már említi.
A közelben egy másik várhely is található, melyet Ilirski grad, azaz Illír várként ismernek. Ság várától egy meredek út vezet egy platóra. A helyiek által Gradanicának is nevezett régi vár belső területére az azt övező sáncon át lehet bejutni. A bejárati részt egy másik, félhold alakú sánc védte. A vár történetéről semmilyen forrás nem áll rendelkezésre.
Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 20. század elején épült. Az épületet 1991 szeptemberében és októberében a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok súlyosan megrongálták. A háború után újjáépítették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 571. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 29. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 4.)
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Varak.elte.hu: Branko Nadilo: Várak a Pszunj és a Pozsegai hegység déli lejtőin. (Megjelent a Građevinar horvát építészeti folyóirat 2004. évi 12. számában, fordította Szatanek József)[halott link]
- Az első katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine – diplomamunka (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- A Bljesak-95 hadművelet Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Dénes József naplója - Šagovina várai
