Šagovina Cernička

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Šagovina Cernička
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségCsernek
Jogállás falu
Irányítószám 35404
Körzethívószám (+385) 34
Népesség
Teljes népesség312 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság256 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Šagovina Cernička (Horvátország)
Šagovina Cernička
Šagovina Cernička
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 18′ 45″, k. h. 17° 19′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 45″, k. h. 17° 19′ 20″

Šagovina Cernička (1948-ig Šagovina) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Csernekhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 56, közúton 66 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 27, közúton 35 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 8 km-re északnyugatra, a Psunj-hegység lejtőin, a Snaškosa-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A Polje nevű lelőhelyen talált régészeti leletek szerint területén már az őskorban éltek emberek. Az újkőkor korai időszakához tartozó Starčevo-kultúra használati tárgyain kívül hulladékgödröket és földbe mélyített házak alapjait is feltárták.

Ság várát és birtokát II. András 1210-ben kelt oklevele említi először, melyben a templomosok lovagrendjét megerősíti többek között az egykor Pozsega várához tartozott Lesnissa és Racessan földjeinek birtokában és leírja e földek határait. 1464-ben egy oklevélben mint szomszédos birtokost említik a Dezsőfi nembeli Sághi Miklóst, az azonban nem világos, hogy a birtok kapta őróla a nevét, vagy ő kapta nevét a birtokról. 1476-ban Mátyás király Cserneki Istvánt erősíti meg Ság birtokában, aki Sághi Miklós más birtokait is megszerezte. Ezután Drezsniki András birtoka lett. Ő a várat és uradalmát 1528-ig birtokolta, amikor Ferdinánd király elvette tőle és Giletinci Osztrozsics Miklósnak adta. A török 1544-ben (más forrás szerint már 1536-ban) foglalta el és náhije központjává tette. A vár a törökellenes harcokban teljesen elpuszult.

A török kiűzése után a 18. század elején főként Boszniából pravoszláv vlachok és katolikus horvátok települtek ide be létrehozva Šagovinát, mely már a 18. században is két település volt. A pravoszláv település (a mai Mašićka Šagovina) a gradiskai ezredhez, a katolikus település (a mai Cernička Šagovina) pedig Pozsega vármegyéhez tartozott. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Schagovina” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sagovina” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sagovina” néven 52 házzal, 475 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]

1857-ben 428, 1910-ben 778 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 79%-a horvát, 11%-a ruszin, 4%-a olasz anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1948-ban a másik Šagovinától való megkülönböztetésül Csernekről a Šagovina Černička nevet kapta. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 1991. szeptemberében és októberében harcok dúltak itt a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok, valamint a horvát erők között. A falu végül horvát kézen maradt, de házai súlyosan megrongálódtak. 2011-ben a településnek 312 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
428 418 447 458 498 778 497 546 564 550 548 476 378 354 358 312

(1948-ig Šagovina néven.)

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu közelében, másfél kilométerre északnyugatra, a Psunj-hegység déli lejtőin, egy 370 méteres, erdőkkel övezett dombtetőn, a helyiek által Gradinának hívott helyen találhatók Ság középkori várának csekély maradványai. Központi része egy 30 méteres átmérőjű dombtetőn található, melyet 6-8 méter széles és 5-6 méter mély sánc övezett. A vár építési ideje nem ismert, II. András oklevele 1210-ben már említi.

A közelben egy másik várhely is található, melyet Ilirski grad, azaz Illír várként ismernek. Ság várától egy meredek út vezet egy platóra. A helyiek által Gradanicának is nevezett régi vár belső területére az azt övező sáncon át lehet bejutni. A bejárati részt egy másik, félhold alakú sánc védte. A vár történetéről semmilyen forrás nem áll rendelkezésre.

Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 20. század elején épült. Az épületet 1991. szeptemberében és októberében a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok súlyosan megrongálták. A háború után újjáépítették.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]