Drežnik (Resetár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drežnik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségResetár
Jogállás falu
Irányítószám 35422
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség316 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság218 m
Terület11,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 17′ 28″, k. h. 17° 28′ 08″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 28″, k. h. 17° 28′ 08″
SablonWikidataSegítség

Drežnik (1910-től 1991-ig Gornji Drežnik) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Resetárhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 44, közúton 54 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 16, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 8 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtőin, a Lipovac és Raztovac patakok összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

Drežnik neve a pozsegai káptalan 1250. augusztus 27-én kelt okiratában nemesi névben bukkan fel először a Borics nembeli István és drezsniki Borsics Sándor közötti véres viszályt követő kibéküléssel kapcsolatban. Ezután számos középkori okiratban említik „Dresnuk”, „Drewsnyk”, „Dresnek” formában hol nemesi névben, hol nemesi birtokként, mint a Boricsok, a Dezsőfiek, a Szapolyaiak birtokaival szomszédos terület. A középkorban a falun átfolyó patakot is Drezsniknek hívták, 1396-ban a falu környékét „Dresnukmelleky”, (azaz Drezsnikmelléke) néven említik. Itt állt a középkori Szent Gergely templom, mely plébániatemplomként a környező, akkoriban sűrűn lakott terület plébániájának központja volt. A török 1536-ban harc nélkül foglalta el. A keresztény lakosság egy része a török uralom idején is helyben maradt. Mintegy 10 ház állt itt, mind katolikusoké, pravoszláv lakosság nélkül. Neve nem szerepel a török uralom alól felszabadított települések 1698-as kamarai összeírásában. 1730-ban 10 ház állt itt, mind katolikusoké. Közelükben hevertek a középkori templom romjai. A lakosság a romok mellé új fakápolnát épített. 1746-ban 16 ház állt itt 105 lakossal. 1760-ban 23 házat számláltak, 45 családdal és 286 lakossal. [2] Az első katonai felmérés térképén „Dresnik” néven található. 1778-ban 31 háza volt 71 családdal és 351 lakossal.[2]

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dresnik” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dresnik” néven 57 házzal, 429 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] 1857-ben 363, 1910-ben 577 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 1993-ban megalakult az önálló Resetár község, melynek része lett. 2011-ben a településnek 464 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
363 413 435 461 487 577 514 583 647 640 664 668 598 603 535 464

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent András apostol tiszteletére szentelt kápolnája a szapolyai plébánia filiája.

A Korana folyó szurdokának meredek szikláján található várat a 13. században azonos nevű plébániával együtt említik a történelmi forrásokban. A Nelipics, a Kőszegi, a Babonics, és a Frangepán csalások tulajdonában volt. 1592-ben a törökök meghódították és 1788-ig maradt a kezükön, ettől fogva helyőrség állomásozott benne. A szabálytalan alaprajzú várból, középen hengeres toronnyal, amelyet két négyoldalú toronnyal megerősített védőfalak vesznek körül, ma csak romok maradtak fenn. A központi tornyot rekonstruálva visszaépítették.[7]

A településtől délkeletre egy fennsíkon, 267 m tengerszint feletti magasságban található a „Lipanovac-Pustošina” középkori régészeti lelőhely. A helyszínt a nyugati oldalon az Ađamovka-patak, délkeleti oldalán pedig a Daždevik-patak veszi körül. A középkorban Lipanovac-Pustošina (Grgurevo) helység a nemesek drežniki uradalom része volt, amely a középkori Pozsega megye délnyugati részén helyezkedett el. A 14. század második feléből származó történelmi forrásokban „possessio Dresnek”, 1396-ban „Dresnukmelleky”, 1455-ben „Drewsnyk”, 1464-ben „Dresnek” néven említik. a mesterségesen emelt plató északi oldalán egy 16 x 9,5 m nagyságú, téglalap alakú épület alapfalai maradtak fenn. A középkori téglalap alakú épület heterogén módon épült, kő, kőtörmelék és 29 x 14,5 x 7,5 cm méretű téglák felhasználásával. Az épület falain belül és a déli részen középkori kerámia töredékeket (edénytöredékeket) és temetkezési helyekről származó csontokat találtak. A fennsík délkeleti oldalán, a Daždevik-patak felé vezető lejtőn szintén számos középkori kerámiatöredéket találtak, egy középkori külső vár helyét jelezve. A déli irányban csúcsban végződő fennsíkon egy hatalmas külső fal és árok maradványai olyan középkori helyre utalnak, mely valószínűleg egy kisebb középkori erődítmény lehetett és a törökök rombolták le. A 18. században egy fából készült Szent Gergely-kápolna felépítésével ezt a helyet temetőnek használták. A helynek a középkorban és korábban is geostratégiai jelentősége volt, mivel azt az utat védte, amely összekötötte Cerniket a Száva átkelőhelyével, mely mai Davor közelében volt.[8]

Kultúra[szerkesztés]

A KUD Drežnik kulturális és művészeti egyesületet 1999-ben alapították. Az egyesület jelentős szerepet játszik a faluban, nemcsak a népszokások és a népi folklór ápolásában, hanem a helyiek közösség érzésének fenntartásában is.

Sport[szerkesztés]

NK Slavonac Gunjavci-Drežnik labdarúgóklub.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]