Gornji Varoš

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornji Varoš
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségÓgradiska
Jogállás falu
Irányítószám 35435
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség258 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság88 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornji Varoš (Horvátország)
Gornji Varoš
Gornji Varoš
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 09′ 15″, k. h. 17° 12′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 09′ 15″, k. h. 17° 12′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gornji Varoš témájú médiaállományokat.

Gornji Varoš falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Ógradiskához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 62, közúton 79 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 41, közúton 61 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Száva bal partján, a Száva egyik holtága, a Rukavac Strug mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A település 1730 és 1735 között keletkezett, amikor a Száva bal partján, a mai Ógradiska helyén álló várat lebontották és a helyére hét bástyával és egy négyzetes toronnyal erősített modern erődöt építettek. Az erőd építésekor a régi Gradiska területén élt lakosságot az újonnan létesített falvakba, Donji-, Gornji- és Novi Varošba telepítették át.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Gorni Vaross” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gornyi-Varosh” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Városch (Gorni)” néven 69 házzal, 496 katolikus vallású lakossal találjuk. [3] A katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.

1857-ben 248, 1910-ben 509 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elejétől fogva szerb kézen volt. 1995. május 2-án a „Bljesak-95” hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. 2011-ben a településnek 258 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
587 735 767 860 916 974 814 760 744 735 627 535 410 395 293 258

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1991-ben a JNA és a szerb szabadcsapatok lerombolták. A háború után a helyiek újjáépítették.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]