Godinjak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Godinjak
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségStaro Petrovo Selo
Jogállás falu
Irányítószám 35422
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség664 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Terület5,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Godinjak (Horvátország)
Godinjak
Godinjak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 14′ 15″, k. h. 17° 29′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 15″, k. h. 17° 29′ 40″

Godinjak falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Staro Petrovo Selohoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 41, közúton 45 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 17, közúton 32 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtői alatt, az Újgradiskát Bróddal összekötő főút mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 18. század közepén keletkezett, amikor a Pozsegai-hegység déli lejtőin fekvő falvak lakossága az újonnan épített főút mellé települt át. 1760-ban 18 házában 37 család élt 166 fővel.[2] 1766-ban a staro petrovo seloi plébánia része lett, ekkor már állt egy fakápolna a településen.

Az első katonai felmérés térképén „Gunievacz” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gunyavczi” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gunyavczi” néven 53 házzal, 290 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején az Osztrák-Magyar Monarchia csehországi területéről cseh anyanyelvű családok vándoroltak be.

1857-ben 345, 1910-ben 588 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 81%-a horvát, 11%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 664 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
345 322 330 469 514 588 567 647 818 848 866 820 760 755 745 664

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a staro petrovo seloi Szent Antal plébánia filiája. A kápolna 1898-ban épült az előzőleg lebontott, a 19. század közepéről származó kápolna helyén. Istentiszteletet csak október 18-án Szent Lukács ünnepén tartanak benne.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]