Završje (Szibin)
| Završje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Szibin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35252 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 271 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 116 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 11′ 38″, k. h. 17° 55′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 38″, k. h. 17° 55′ 30″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Završje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Završje falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Szibinhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Bródtól 7 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 24, közúton 33 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re északkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli nyúlványai és a Szávamenti-síkság találkozásánál, a Bródról Újgradiskára menő úttól északra, a Završki-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A település felett a római korban őrtorony állt, ahonnan az itt haladó kereskedelmi utat tartották ellenőrzés alatt. A középkorban területe a templomosok borostyáni uradalmához tartozott, melynek birtokközpontja Borostyán (Briščana na Petnji) erődített kolostora volt, melyet történészek a mai Szibin község területére, Završje fölé tesznek. Első írásos említése 1280-ban történt. A vár elnyújtott alaprajzú volt, mely a 13. és 14. századi várakra jellemző és hármas sáncgyűrű vette körül. A település felett van is egy „Gradina” nevű középkori régészeti lelőhely, mely vár maradványait rejti és amely azonos lehet a középkori Borostyánnal. Završje első írásos említése a török uralom idején 1545-ben történt. Az 1698-as kamarai összeírásban nem szerepel és a továbbiakban is Szibin részét képezte. Lakosságát csak a 19. század végétől számlálták meg önállóan.
A településnek 1890-ben 199, 1921-ben 195 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát, 3-3%-a szerb és jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 362 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 199 | 216 | 0 | 195 | 0 | 322 | 310 | 324 | 336 | 345 | 348 | 379 | 362 |
(1857 és 1880, valamint 1910 és 1931 között lakosságát Szibinhez számították.)
Nevezetességei[szerkesztés]
„Gradina” középkori régészeti lelőhely vár maradványaival. Dénes József a lelőhelyet Petnye várával azonosítja. A várat 1282-től említik, amikor a Rátót nembeli Loránd nádor fiai eladják a Zsadány nembeli Ivánka fia Benedeknek. Azóta utódai a Velikeiek birtokolták.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Dénes József naplója - A pozsegai Petnye
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- A község rendezési terve. (horvátul)
