Sztupnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sztupnok (Brodski Stupnik)
A Szent Illés plébániatemplom.
A Szent Illés plébániatemplom.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségBrodski Stupnik
Jogállás község
Polgármester Petar Lovinčić (HSS-HDZ)
Irányítószám 35253
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség1586 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sztupnok (Horvátország)
Sztupnok
Sztupnok
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 10′ 00″, k. h. 17° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 00″, k. h. 17° 49′ 00″
Sztupnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztupnok témájú médiaállományokat.

Sztupnok (horvátul: Brodski Stupnik,1890-ig Stupnik) falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 15, közúton 19 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 21, közúton 32 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység lejtői alatt, az Újgradiskát Bróddal összekötő főút és a Zágráb-Vinkovci vasútvonal mentén fekszik. Itt halad át az A3-as autópálya. A község területe 56,83 négyzetkilométer. A nagyobbik, északi része hegyes, déli része pedig sík.

A község települései[szerkesztés]

A községhez Sztupnok mellett Krajačići, Lovčić és Stari Slatinik települések tartoznak.

Története[szerkesztés]

A településtől délre feltárt „Gradina” nevű régészeti lelőhely leleteinek tanúsága szerint területe már a kora középkorban lakott volt. Az 1949-ben végzett feltárások során az itteni, egykor mocsaras területen a 10. és 13. század között lakott erődített település maradványait tárták fel. A mintegy 80 méteres átmérőjű település házai patkó alakban helyezkedtek el. A települést mintegy 12 méter széles védősánc övezte, ezt pedig árokkal vették körül. Házai fából és vályogból épültek. A nyomok arról árulkodnak, hogy tűz pusztította el.[2]

Sztupnok első írásos említése 1358-ban „Stupnok” alakban történt. 1381-ben „Ztupnuk”, 1451-ben „Zthupnok”, 1483-ban „Zthwpnok” alakban említik a korabeli források.[3] A Giletics (magyarosan Giletfy, vagy Geletfy) család birtoka volt. A török a környék településeivel együtt 1536-ban szállta meg. A török uralom idején a lakosság nagy része áttért az iszlám hitre. A megmaradt katolikus népesség a drenovaci plébániához tartozott. A felszabadító háborúk során a lakosság összetétele gyökeresen megváltozott. A muzulmán lakosság már 1657-ben elhagyta a települést, mely 1691-ben végleg felszabadult a török uralom alól. Ezt követően a kiürült településre részben Boszniából, részben Horvátország más részeiről katolikus horvátok települtek be. Lakói határőrök voltak, akik a gradiskai ezredhez tartoztak. Az egyházi vizitáció szerint 1730-ban a faluban 30 katolikus ház és a fából épített Szent Illés kápolna állt.[2] 1760-ban 29 házában, 44 családban 212 lakos élt. 1761-ben említik, hogy a falu kápolnája dombom áll körülötte temetővel.[2] 1764-ben Sztupnok a gradiskai határőrezred 2. századának székhelye lett. A századparancsnokság 1828-ban épített épülete ma is jó állapotban áll. A 18. század közepén megkezdődött az Újgradiskát Bróddal összekötő főút építése, melynek elkészülte után a környező falvak lakosságának nagy része a főút mellé települt át. Ekkor települt Sztupnok lakossága is a mai helyére, a főút mellé. Egyházilag 1766-ban a bučjei plébániától az oriovaci plébániához csatolták, melyhez egészen 1993-ig tartozott, amikor önálló plébánia lett. 1775-ben a mai templom helyén felépítették a Szent Illésnek szentelt fakápolnát. Lakói a mezőgazdaság mellett állattenyésztéssel, ezen belül a települést körülvevő tölgyerdők miatt főként sertéstenyésztéssel foglalkoztak.

Az első katonai felmérés térképén „Stupnik” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sztupnik” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sztupnik” néven 74 házzal, 369 katolikus és 28 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 382, 1910-ben 1172 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 87%-a horvát, 10%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 86%-a horvát, 6%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 1586 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
382 421 480 724 901 1.172 1.097 1.206 1.350 1.440 1.534 1.573 1.557 1.636 1.772 1.586

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság hagyományosan földműveléssel, állattartással, kertészettel és főként szőlőtermesztéssel foglalkozik. A sztupnoki hegy alatt a Zdjelarević család modern borászatot és szállodát épített. Emellett említésre méltó a Vinković és a Jurković család borászata is. A többi gazdasági vállalkozás közül megemlítendő a Hrvojević üzletközpont, a Janković malom és pékség, a Ribarska kuća motel, a HMD Vage d.o.o., a Plastiku-M, a Tias d.o.o. és a Servis M&M vállalkozások. A további 31 kisvállalkozó között kereskedők, vendéglátóipari, építőipari és szolgáltató jellegű vállalkozások találhatók.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1921-ben épült a régi fakápolna helyén. 1990 és 1993 között plébániatemplom céljára bővítették. A plébániát 1993-ban alapították.
  • A Szent Klára kápolna 1930-ban épült a sztupnoki hegyen.
  • A Szent Antal temetőkápolna 1939-ben épült a falu temetőjében.
  • A sztupnoki hegyen álló Štrba-villa 1930 körül épült romantikus és szecessziós stílusban.
  • A határőr századparancsnokság épülete 1828-ban épült.
  • A régi iskola és közösségi ház épülete 1820 körül épült.
  • A honvédő háborúban 9 helybeli fiatal esett el, emlékművük a temetőben áll.

Kultúra[szerkesztés]

A község kulturális és művészeti egyesülete KUD „Zrinski” egyesület. 1971-ben alapították.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a Sztupnok-Oriovaci „dr. Stjepan Ilijašević” elemi iskola területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

  • NK „Slavonac” Brodski Stupnik labdarúgóklub
  • KK „Brodski Stupnik” kosárlabdaklub
  • „Hwa Rang” Brodski Stupnik taekwondo klub
  • ŠK „Brodski Stupnik” sakk-klub

Egyesületek[szerkesztés]

A település önkéntes tűzoltóegyletét 1928-ban alapították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]