Donji Crnogovci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Donji Crnogovci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségStaro Petrovo Selo
Jogállás falu
Irányítószám 35422
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség131 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság96 m
Terület4,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donji Crnogovci (Horvátország)
Donji Crnogovci
Donji Crnogovci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 12′ 20″, k. h. 17° 29′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 20″, k. h. 17° 29′ 00″

Donji Crnogovci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Staro Petrovo Selohoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 41, közúton 49 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 20, közúton 35 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, az A3-as autóályától délre, az autópálya és a Száva közötti síkságon fekszik.

Története[szerkesztés]

A település már a török uralom idejében is lakott volt, lakói többségben katolikus jobbágyok voltak akik között néhány muszlim vallású is akadt. [2] A térség 1691-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban a kamarai összeírásban „Czernogorczy” néven 11 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között. [3] Az egyházi vizitáció szerint 1730-ban kihalt település volt. 1746-ban 10 házában 65 katolikus lakos élt. 1760-ban 18 házában 33 család élt 157 fővel. [2] 1766-ban a staro petrovo seloi plébánia része lett. Crnogovac hivatalosan egészen 1880-ig egységes település volt, a két településrészt csak ezután tartották külön számon Donji és Gornji Crnogovci néven.

Az első katonai felmérés térképén „Unter Cernogovcze” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czernogovcze” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chernogovcze” néven 40 házzal, 226 katolikus vallású lakossal találjuk. [5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

1890-ben 166, 1910-ben 168 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 88%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 131 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással, főként tejtermeléssel foglalkoztak.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
166 203 213 164 181 168 164 175 184 187 190 183 165 143 137 131

(1880-ig Crnogovci néven, Gornji Crnogovci lakosságával együtt.)

Nevezetességei[szerkesztés]

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1911-ben épült. Előtte egy Szent Lúcia kápolna állt a faluban, melyet a staro petrovo seloi plébániatemplom építése előtt lebontottak, berendezését pedig Godinjakra szállították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]