Lužani (Oriovac)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lužani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségOriovac
Jogállás falu
Irányítószám 35257
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség1058 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság91 m
Terület9,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lužani (Horvátország)
Lužani
Lužani
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 10′ 00″, k. h. 17° 42′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 00″, k. h. 17° 42′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lužani témájú médiaállományokat.

Lužani falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oriovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 24, közúton 31 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 18, közúton 25 km-re délre, községközpontjától 4 km-re nyugatra, Szlavóniában, a Dilj-hegység délnyugati lejtői alatt, az Orljava jobb partján fekszik. Itt halad át az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Zágráb-Vinkovci vasútvonal.

Története[szerkesztés]

A település nevét 1256-ban „Lusan” alakban említik először a pozsegai Szent Péter káptalan oklevelében, melyben Bolk fia Bilota Lusan nevű birtokát Predrag fia Demeternek és Dragan fia Dragotának eladta.[2] Ezután 1397-ben egy pozsega megyei nemes ember nevében fordul elő.[3] A térséget 1536 körül foglalta el a török és több. mint 150 évig török uralom alatt állt. Kedvező fekvése miatt a török uralom idején plébánia székhelye volt, melynek területe egészen a Száváig nyúlott le. 1623-ban a plébániát Posavina néven említik. 1638-ban Jeronim Lučić szkardonai és boszniai püspök 449 személyt bérmált meg itt. 1660-ban Petar Nikolić püspök azt írja, hogy a lužani plébánia területén egy templom található, melyet a Boldogságos Szűz mennybevétele tiszteletére szenteltek.[4] A térség 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. 1698-ban „Kaszaba aliter Lusan” néven hajdútelepülésként szerepel a kamarai összeírásban a felszabadított szlavóniai települések között.[5] 1730-ban Lužaninak 40 háza volt. Itt állt a fából épített Szent Margit templom Szent Margit, Szent Gergely pápa és Szent Máté evangélista oltáraival, körülötte temetővel. 1746-ban a faluban 35 ház állt. 1758-ban a templomot már rossz állapotúnak mondták. 1760-ban a településnek 51 háza volt 78 családdal és 373 lakossal.[4]

Az első katonai felmérés térképén „Luxane” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Luxane” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Luzane” néven 98 házzal, 476 katolikus és 19 ortodox vallású lakossal találjuk.[7] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején Likából katolikus horvát és pravoszláv szerb családok, a Bánság és a Kordun területéről pravoszláv szerbek települtek be.

A településnek 1857-ben 495, 1910-ben 826 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 82%-a horvát, 16%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 61%-a horvát, 20%-a szerb, 9%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben 1058 lakosa volt. A településen orvosi rendelő, anyakönyvi hivatal, postahivatal, horvát ház működik.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
495 571 584 693 711 826 818 953 970 1.057 1.148 1.210 1.233 1.275 1.192 1.058

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás. Az utóbbi időben fejlődött a vegyipar, az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás is. A gazdasági élet szereplői közül ki kell emelni a Chromos Svjetlost d. d. festékgyárat, mely egyben az egész község legjelentősebb, piacvezető vállalata. A vállalat közel száz éve működik. Elődjét még 1920-ban alapították Ratkovicában. Lužaniban 1956 óta működik. Rajta kívül a településen 17 kisvállalkozás és 64 családi gazdaság működik.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1907-ben épült, 1967-ben megújították. A plébániához Bečic, Ciglenik, Lužani, Malino, Pričac és Živike falvak hívei tartoznak.
  • Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a temetőben áll.
  • A Szentháromság szerb pravoszláv templomot 1991-ben lerombolták.
  • A háborús hősök és a fasizmus áldozatainak emlékműve a település központjában.

Kultúra[szerkesztés]

A település kulturális és művészeti egyesülete KUD „Graničar“ néven működik.

Oktatás[szerkesztés]

Lužanin működik a „Ljudevit Gaj” általános iskola, melyet mintegy 200 tanuló látogat.

Sport[szerkesztés]

  • NK „Svjetost” labdarúgóklub
  • A településen tornacsarnok, focipálya, kosálabdapálya, röplabdapálya, teniszpálya található.

Egyesületek[szerkesztés]

DVD Lužani önkéntes tűzoltóegylet

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]