Lužani (Oriovac)
| Lužani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Oriovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35257 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 850 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 91 m |
| Terület | 9,88 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 10′ 05″, k. h. 17° 42′ 25″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 05″, k. h. 17° 42′ 25″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lužani témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lužani falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oriovachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Bródtól légvonalban 24, közúton 31 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 18, közúton 25 km-re délre, községközpontjától 4 km-re nyugatra, Szlavóniában, a Dilj-hegység délnyugati lejtői alatt, az Orljava jobb partján fekszik. Itt halad át az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Zágráb-Vinkovci vasútvonal.
Története[szerkesztés]
A település nevét 1256-ban „Lusan” alakban említik először a pozsegai Szent Péter káptalan oklevelében, melyben Bolk fia Bilota Lusan nevű birtokát Predrag fia Demeternek és Dragan fia Dragotának eladta.[2] Ezután 1397-ben egy pozsega megyei nemes ember nevében fordul elő.[3] A térséget 1536 körül foglalta el a török és több. mint 150 évig török uralom alatt állt. Kedvező fekvése miatt a török uralom idején plébánia székhelye volt, melynek területe egészen a Száváig nyúlott le. 1623-ban a plébániát Posavina néven említik. 1638-ban Jeronim Lučić szkardonai és boszniai püspök 449 személyt bérmált meg itt. 1660-ban Petar Nikolić püspök azt írja, hogy a lužani plébánia területén egy templom található, melyet a Boldogságos Szűz mennybevétele tiszteletére szenteltek.[4] A térség 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. 1698-ban „Kaszaba aliter Lusan” néven hajdútelepülésként szerepel a kamarai összeírásban a felszabadított szlavóniai települések között.[5] 1730-ban Lužaninak 40 háza volt. Itt állt a fából épített Szent Margit templom Szent Margit, Szent Gergely pápa és Szent Máté evangélista oltáraival, körülötte temetővel. 1746-ban a faluban 35 ház állt. 1758-ban a templomot már rossz állapotúnak mondták. 1760-ban a településnek 51 háza volt 78 családdal és 373 lakossal.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Luxane” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Luxane” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Luzane” néven 98 házzal, 476 katolikus és 19 ortodox vallású lakossal találjuk.[7] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején Likából katolikus horvát és pravoszláv szerb családok, a Bánság és a Kordun területéről pravoszláv szerbek települtek be.
A településnek 1857-ben 495, 1910-ben 826 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 82%-a horvát, 16%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 61%-a horvát, 20%-a szerb, 9%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben 1058 lakosa volt. A településen orvosi rendelő, anyakönyvi hivatal, postahivatal, horvát ház működik.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 495 | 571 | 584 | 693 | 711 | 826 | 818 | 953 | 970 | 1.057 | 1.148 | 1.210 | 1.233 | 1.275 | 1.192 | 1.058 |
Gazdaság[szerkesztés]
A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás. Az utóbbi időben fejlődött a vegyipar, az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás is. A gazdasági élet szereplői közül ki kell emelni a Chromos Svjetlost d. d. festékgyárat, mely egyben az egész község legjelentősebb, piacvezető vállalata. A vállalat közel száz éve működik. Elődjét még 1920-ban alapították Ratkovicában. Lužaniban 1956 óta működik. Rajta kívül a településen 17 kisvállalkozás és 64 családi gazdaság működik.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1907-ben épült, 1967-ben megújították. A plébániához Bečic, Ciglenik, Lužani, Malino, Pričac és Živike falvak hívei tartoznak.
- Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a temetőben áll.
- A Szentháromság szerb pravoszláv templomot 1991-ben lerombolták.
- A háborús hősök és a fasizmus áldozatainak emlékműve a település központjában.
Kultúra[szerkesztés]
A település kulturális és művészeti egyesülete KUD „Graničar“ néven működik.
Oktatás[szerkesztés]
Lužanin működik a „Ljudevit Gaj” általános iskola, melyet mintegy 200 tanuló látogat.
Sport[szerkesztés]
- NK „Svjetost” labdarúgóklub
- A településen tornacsarnok, focipálya, kosárlabdapálya, röplabdapálya, teniszpálya található.
Egyesületek[szerkesztés]
DVD Lužani önkéntes tűzoltóegylet
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Árpádkori új okmánytár Pest, 1869. VII. kötet 443. old.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ a b Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 189. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 394. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- Árpádkori új okmánytár Pest, 1869. VII. kötet.
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
