Prnjavor (Oprisavci)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Prnjavor
A Nagyboldogasszony templom
A Nagyboldogasszony templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségOprisavci
Jogállás falu
Irányítószám 35216
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség232 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság84 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Prnjavor (Horvátország)
Prnjavor
Prnjavor
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 07′ 30″, k. h. 18° 20′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 07′ 30″, k. h. 18° 20′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Prnjavor témájú médiaállományokat.

Prnjavor (1948 és 1971 között Prnjavor Slavonski) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oprisavcihoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bród központjától légvonalban 26, közúton 30 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 10 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, Kupina és Novi Grad között fekszik.

Története[szerkesztés]

A település 1698-ban „Prenyavor” néven hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.[2] Ez egyben első írásos említése is. Az egyházi vizitáció jelentése 1730-ban 12 házzal és egy új kápolnával említi. 1746-ban 30 háza és Szent Antal kápolnája volt. 1760-ban a faluban 20 katolikus ház állt, melyekben 25 család élt 141 katolikus lakossal.[3] A katonai igazgatás bevezetése után a bródi határőrezredhez, egyházilag pedig a svilaji plébániához tartozott.

Az első katonai felmérés térképén „Pernjavor” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pernyavor” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Pernyavor” néven 32 házzal, 169 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 242, 1910-ben 315 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a horvát, 11%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 232 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
242 243 207 262 279 315 301 331 313 321 298 276 253 231 242 232
A falu bejárata

Nevezetességei[szerkesztés]

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a svilaji plébánia filiája.

Oktatás[szerkesztés]

A településen az oprisavci Stjepan Radić elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]