Ugrás a tartalomhoz

Prnjavor (Oprisavci)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prnjavor
A Nagyboldogasszony templom
A Nagyboldogasszony templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségOprisavci
Jogállásfalu
Irányítószám35216
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség182 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság84 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 07′ 34″, k. h. 18° 20′ 35″45.126000°N 18.343000°EKoordináták: é. sz. 45° 07′ 34″, k. h. 18° 20′ 35″45.126000°N 18.343000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Prnjavor témájú médiaállományokat.

Prnjavor (1948 és 1971 között Prnjavor Slavonski) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oprisavcihoz tartozik.

Bród központjától légvonalban 26, közúton 30 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 10 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, Kupina és Novi Grad között fekszik.

A település 1698-ban „Prenyavor” néven hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.[2] Ez egyben első írásos említése is. Az egyházi vizitáció jelentése 1730-ban 12 házzal és egy új kápolnával említi. 1746-ban 30 háza és Szent Antal kápolnája volt. 1760-ban a faluban 20 katolikus ház állt, melyekben 25 család élt 141 katolikus lakossal.[3] A katonai igazgatás bevezetése után a bródi határőrezredhez, egyházilag pedig a svilaji plébániához tartozott.

Az első katonai felmérés térképén „Pernjavor” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pernyavor” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Pernyavor” néven 32 házzal, 169 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 242, 1910-ben 315 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a horvát, 11%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 232 lakosa volt.

Lakosság változása[6][7]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
242243207262279315301331313321298276253231242232
A falu bejárata

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a svilaji plébánia filiája.

A településen az oprisavci Stjepan Radić elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ "Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 118. oldal". 2021. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. december 15.
  3. ↑ "Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001". 2022. június 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. december 15.
  4. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum....504. o.
  5. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 146. o.
  6. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  7. ↑ "Archivált másolat". 2018. augusztus 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. december 15.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]