Podcrkavlje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Podcrkavlje
A Szent János plébániatemplom.
A Szent János plébániatemplom.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségPodcrkavlje
Jogállás falu
Polgármester Tomislav Trtanj (HSS)
Irányítószám 35201
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség415 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság123 m
Terület14,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Podcrkavlje (Horvátország)
Podcrkavlje
Podcrkavlje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 13′ 20″, k. h. 18° 00′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 20″, k. h. 18° 00′ 40″

Podcrkavlje falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 7 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtőin, a Glogovica-patak völgyében fekszik.

A község települései[szerkesztés]

Közigazgatásilag Alsószalatnok, Brodski Zdenci, Crni Potok, Dubovik, Felsőszalatnok, Glogovica, Grabarje, Kindrovo, Matković Mala, Oriovčić, Podcrkavlje, Rastušje és Tomica települések tartoznak hozzá.

Története[szerkesztés]

A település nevét fekvéséről (templom alatt) kapta. A középkori Szent Benedek templom a 2 km-re északra felette emelkedő 238 méteres Berak-hegyen állt. A település a középkori forrásokban nem szerepel, területe a középkorban a grabarjai Beriszlói család birtoka volt. A török 1536-ban szállta meg a vidéket. A török uralom idején a templom plébánia székhelye volt, ahonnan a Bródtól északra fekvő Dilj alatti települések lelki szolgálatát látták el.[2] Podcrkavlje valószínűleg a török uralom idején népesült be, lakói horvát katolikus jobbágyok voltak, akik a térség felszabadítása után határőr szolgálatot vállaltak.

Az 1698-as kamarai összeírásban „Poczerkavie” néven hajdútelepülésként (pagus haidonicalis) találjuk.[3] A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott. 1730-ban 8, 1746-ban már 14 ház állt a településen. Temetője a Szent Benedek templom körül feküdt. A templomról részletes leírást ad az 1758-as vizitáció jegyzőkönyve, melyből kiderül, hogy ekkor már a faluban is állt egy Szent János apostolnak szentelt fakápolna. A kápolna a duboviki plébánia filiája volt. 1760-ban Podcrkavlje 14 házában 28 családban 102 lakos élt. Ezután történt a plébánia székhelyének ide helyezése. Az 1781-es kataszteri térkép szerint a plébániatemplom a falu nyugati végén állt ott ahol a Slatinik és Glogovica felé menő utak elágaztak.[2]

Az első katonai felmérés térképén „Poczerkavie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Poczerkavje” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Poczerkavje” néven 36 házzal, 186 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 120, 1910-ben 210 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 3%-a cseh anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 415 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
120 156 149 173 201 210 187 212 236 222 210 219 251 310 392 415

Gazdaság[szerkesztés]

Podcrkavlje község területén az ipar fejletlen, a kézművesség és a kisvállalkozás még csak gyerekcipőben jár. A lakosok többsége a közeli Bród városában dolgozik. A regisztrált kisiparosok száma 27, a kisvállalkozásoké 16. Régen a többség az 1973-ban alapított DOMIN mészüzemben dolgozott, mész- és kőpor előállításával foglalkozott. A gyár 1995 óta nem működik. A községben nem alakult ki vállalkozásokat támogató infrastruktúra sem. Nincsenek vállalkozói övezetek és ezt a területrendezési dokumentáció sem tervezi. Podcrkavlje vezetése a fejlődés kulcsfontosságú ágait látja az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban és a kézművesség területén. A további fejlődést elősegítheti a fejlett infrastruktúrával rendelkező megyeszékhely közelsége is. A lakosság munka utáni fő szabadidős tevékenysége a földművelés és a mezőgazdaság, a mezőgazdasági termékek előállítása és feldolgozása. A község dombos területe alkalmas gyümölcs- és szőlőtermesztésre is.

A falu bejárata
A községháza épülete
Az iskola épülete

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent János apostol tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1846-ban építették a régi templom helyén későbarokk-klasszicista stílusban. A templom egyhajós épület, homlokzata felett emelkedő harangtoronnyal, csehsüveg boltozattal.
  • Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt kápolnája a Tabor-hegyen.
  • Podcrkavlje, Oriovčić és Grabarje határán áll az ősi Szent Benedek templom romja.

Kultúra[szerkesztés]

Kulturális és művészeti egyesülete a KUD „Krešimir Šimić”.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a bródi „Blaž Tadijanović” elemi iskola területi iskolája működik. Az iskola épületét 1964-ben egy földrengést követően építették.

Sport[szerkesztés]

Az NK Krečar Podcrkavlje labdarúgóklubot 1993-ban alapították. A megyei 2. ligában szerepel.

Egyesületek[szerkesztés]

  • A település önkéntes tűzoltóegyletét 2015-ben alapították DVD Podcrkavlje néven. A megye legfiatalabb egyesülete 24 aktív tagot számlál.
  • „Dilj” vadásztársaság

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]