Grižići

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Grižići
A falu bejárata.
A falu bejárata.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségSzibin
Jogállás falu
Irányítószám 35252
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség120 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Grižići (Horvátország)
Grižići
Grižići
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 13′ 15″, k. h. 17° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 15″, k. h. 17° 51′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Grižići témájú médiaállományokat.

Grižići falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Szibinhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 14, közúton 20 km-re, községközpontjától légvonalban 5, közúton 9 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

A „Bilice dol” lelőhelyen talált történelem előtti és középkori leletek tanúsága szerint területén már ősidők óta éltek emberek. Neve középkori forrásban nem szerepel, de a török uralom idején már bizonyosan létezett és a vrčindoli plébániához tartozott. Eredetileg a mainál magasabban az úttól távolabb feküdt és csak 1691, a török uralom alóli felszabadultás után települtek le lakói az út mellé. Grižići ezután az egykori Odvorci hajdútelepülés déli településrésze volt. A katonai közigazgatás megszervezése után Odvorcival együtt a bródi határőrezredhez tartozott. Odvorci a török kiűzése után keletkezett Boszniából, Likából és a Horvát Bánságból telepített katolikus horvátok betelepülésével, de legnagyobb részük az Una menti Dvor vidékéről érkezett, ezért őket összefoglaló néven „odvorci”nak hívták. Innen kapta aztán nevét az egykori Odvorci hajdútelepülés is. 1779-ben megalapították az odvorci plébániát és Grižićit is ide csatolták. Az 1780-as katonai határleírás szerint ez a falu Odvorcihoz tartozott. Az itt eredő forrás vize keleti irányban mély árokban folyt a Zdenac-patakba. A falu felett magasodó Sadovi nevű hegy uralta a látképét, keletre pedig a Jakačina Mala feletti hegy magasodott. A falunak ekkor még fa kápolnája volt. A Szent György temetőkápolnát 1862-ben építették, a falu Szent Mihály temploma pedig 1867-ben épült. [2]

Az első katonai felmérés térképén „Grisichi” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Grixicha” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Grixich” néven 40 házzal, 204 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 20. század elején Galíciából ruszin nyelvű görögkatolikus lakosság települt ide.

A településnek 1857-ben 168, 1910-ben 265 lakosa volt. Az 1910-es népszánlálás adatai szerint lakosságának 70%-a horvát, 28%-a ruszin anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború után önálló település lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 120 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
168 198 170 187 185 265 202 213 227 234 244 198 173 158 149 120

(1931-ig Odvorci településrészeként, 1948-tól önálló településként.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1867-ben épült. Az odvorci plébánia filiája.

Sport[szerkesztés]

NK Vatrogasac Grižići labdarúgóklub.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]