Sikirevci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sikirevci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségSikirevci
Jogállás község
Polgármester Ivan Benaković (HDSSB)
Irányítószám 35224
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség1781 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság84 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sikirevci (Horvátország)
Sikirevci
Sikirevci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 06′ 30″, k. h. 18° 27′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 06′ 30″, k. h. 18° 27′ 50″
Sikirevci weboldala

Sikirevci falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Árki (Jaruge) tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Bród központjától légvonalban 36, közúton 40 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti síkságon, az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Száva folyó között, a 7-es számú (Eszék-Slavonski Šamac) főút mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már ősidők óta éltek emberek. A Sikirevci-Oprisavci vízvezeték építése során a Zágráb-Lipovac autópálya déli oldalán 2000-ben a „Selište” nevű lelőhelyen késő bronzkori és kora vaskori, a La Téne-kultúrához tartozó település maradványaira bukkantak. Ugyancsak ennek a vízvezetéknek az építésekor kerültek elő a „Trubljevine” lelőhelyen egy kisebb középkori településmaradványai.

A mai település valószínűleg a török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett katolikus horvátok betelepülésével. Első írásos említése az 1545-ös török defterben található a Boszniai kádiluk részeként. 1579-ben 31 házat számláltak a településen. A török korban katolikus jobbágyok lakták, akiknek lelki gondozását a modricai ferences kolostor szerzetesei látták el. 1630-ban Tomo Ivković püspök az itteni plébániát rastićinak nevezi, ahol ebben az évben 650 katolikus hívőt bérmált meg. Jeronim Lučić boszniai püspök 1637-es jelentésében azt írja, hogy Isten segítségével október 20-án csónakkal átkeltek a Száván egy helynél, melyet Sikirevacnak neveznek és ahol a hívek ájtatosan, énekekkel, hálaadással és körmenettel már várták őket.[2] Római katolikus plébániáját 1670-ben egy bérmálás alkalmával említik először. A szlavóniai települések 1698-as összeírásában „Szekirevacz” néven már hajdútelepülésként említik.[3] Az 1730-as egyházi vizitáció jelentése szerint 30 ház és egy új Szent Miklós fakápolna állt a településen. 1746-ban 41 házában 398 katolikus lakos élt. Az. Az 1760-as jelentés szerint a faluban 81 ház volt, ahol 129 család és 844 katolikus lakos élt.[2] A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott és az 5. század székhelye volt. Egyházilag a felszabadulás után a kopanicai plébánia filiája volt, plébániáját csak 1789-ben alapították újra. Első falazott temploma 1776-ban épült.

Az első katonai felmérés térképén „Sikirevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sikirevcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szikirevcze” néven 312 házzal, 1692 katolikus és 5 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Szerém vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 1682, 1910-ben 1428 lakosa volt. Szerém vármegye Zsupanjai járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 1781 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.682 1.656 1.505 1.508 1.505 1.428 1.278 1.376 1.628 1.811 1.921 2.103 2.062 2.076 1.969 1.781

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1852-ben épült. A templom orgonája 1889-ben Lorenzo Fabingo mester műhelyében készült. 1917-ben fémrészeit katonai célokra vitték el, de 1946-ban más hangszerek részeiből újra összeállították.

Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt temetőkápolnája 1813-ban épült.

Kultúra[szerkesztés]

A KUD „Sloga” kulturális és művészeti egyesületet 1975-ban alapították a község hagyományainak, népdalainak, néptáncainak megőrzésére. Elődje az 1906-ban alapított horvát énekkar és az 1928-ban alapított tűzoltóegylet keretében működő tamburazenekar volt. Folklórcsoportja 1929-ben „Hrvatska mladež” néven alakult meg, majd 1971-ben a Matica hrvatska keretében szervezték újra.

Oktatás[szerkesztés]

Első triviális iskolája császári rendeletre 1775-ben nyílt meg a katonai hatóság közreműködésével és Ivan Hartel tanító vezetésével. A település első népiskolája 1831-ben nyílt meg, első tanítója Nikola Galović-Marković volt. Az iskolát 60 fiú és leány látogatta. Az első iskolaépület 1836-ban fából épült. 1850-től a szomszédos Árki, Kruševica és Slavonski Šamac gyermekei is ide jártak.

Sport[szerkesztés]

Az NK Sikirevci labdarúgóklubot 1947-ben alapították. A megyei 1. liga keleti csoportjában szerepel.

Egyesületek[szerkesztés]

A község önkéntes tűzoltóegyletét 1928-ban alapították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]