Ugrás a tartalomhoz

Matković Mala

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Matković Mala
A Szent Miklós kápolna.
A Szent Miklós kápolna.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségPodcrkavlje
Jogállásfalu
Irányítószám35201
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség15 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság235 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 15′ 41″, k. h. 18° 01′ 03″45.261389°N 18.017500°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 41″, k. h. 18° 01′ 03″45.261389°N 18.017500°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Matković Mala témájú médiaállományokat.

Matković Mala falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Podcrkavljéhoz tartozik.

Bródtól légvonalban 12, közúton 15 km-re, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység területén, a Bródról Nekcsére menő főúttól keletre, a Fratrovac és Biličica-patakok völgye közötti magaslaton fekszik.

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már ősidők óta éltek emberek. A „Brdo I”, „Brdo II na njivi” és a „Strana” nevű lelőhelyeken a történelem előtti időkből származó települések maradványai kerültek elő, míg a „Borik_Dragotin” lelőhelyen csontvázas temető került elő mellékleteivel együtt.

A települést 1720 körül alapították Boszniából érkezett katolikus horvát menekültek. Nevét a legnépesebb betelepülő családról a Matkovićról kapta. A legrégibb dokumentumokban Matković Mala a szomszédos Dubovikkal együtt szerepel. 1760-ban az egyházi vizitáció „Matkovje” néven említi 13 házzal, 23 családdal és 138 katolikus lakossal. [2]

Az első katonai felmérés térképén „Matkovich Mala” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Matkovicha Mala” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Matkovicha (Mala)” néven 20 házzal, 109 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 94, 1910-ben 149 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakossága horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 26 lakosa volt.

Lakosság változása[5][6]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
941098710614814913615415114512810265362526
A falu bejárata.

Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1925-ben épült.

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ "Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001". 2022. június 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 26.
  3. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 416. o.
  4. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
  5. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  6. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 26.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]