Brodski Varoš

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Brodski Varoš
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségBród
Jogállás falu
Irányítószám 35000
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség2035 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság98 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Brodski Varoš (Horvátország)
Brodski Varoš
Brodski Varoš
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 10′ 45″, k. h. 17° 58′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 45″, k. h. 17° 58′ 45″

Brodski Varoš (1900-ig Varoš) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bródhoz]] tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól 5 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység lejtői alatt, a Bródról Pozsegára menő főút és az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település 1770 körül keletkezett a mai helyen, amikor a katonai hatóságok rendeletére az addig a Száva és a Mrsunja-patak közötti területen és annak környékén élt lakosság ide települt át. A változást jól mutatják a korabeli térképek, mivel az 1763-as katonai térképen a település még a régi helyén látható, míg az 1776-os térképen már a mai helyén látjuk. [2] A települést erdetileg Gornji (Ober) Varošnak, azaz Felsővárosnak hívták, mivel az akkori Bródtól északabbra feküdt. A korábbi források szerint a bródi ferencesek szolgáltak a vidék több településén is. Az 1746-os vizitáció már megkülönbözteti a települést Bród városától, ekkor 82 házban 531 katolikus élt itt. Az 1758-as vizitáció jelentése szerint Gornji Varošban egy szerény kis Szent Rókus kápolna állt. 1760-ban az egyházi vizitáció 71 házzal, 108 családdal és 525 katolikus lakossal említi. [2]

Az első katonai felmérés térképén „Ober Vaross” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vaross” néven szerepel. [3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Varosh” néven 156 házzal, 797 katolikus vallású lakossal találjuk. [4] 1845-ben új Szent Rókus templomot építettek. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 797, 1910-ben 1453 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 94%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Plébániáját 1961-ben alapították, a plébániatemplomot 1971-ben építették. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 91%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 2035 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
797 763 806 1.156 1.151 1.453 1.420 1.730 1.591 1.258 1.283 1.338 1.570 1.546 2.221 2.035

Nevezetességei[szerkesztés]

A Krisztus király tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1971-ben épült.

A Szent Rókus templomot 1845-ben építették.

Kultúra[szerkesztés]

A településen az 1930-as években alapították a Seljačka sloga egyesület helyi csoportját, mely a második világháborúig működött, majd 1954-ben folyatta működését. 1975-ben megalapították a KUD „Varoš” egyesületet, melynek nevét 1985-ben „Đuro Đaković”ra változtatták. Ezen a néven működött 1990-ig. 1992-ben visszakapta régi „Varoš” nevét. 2005-től KUD Luka Lukić kulturális és művészeti egyesület néven működik. Az egyesületben négy tamburacsoport is működik. Innen vált ki a „Varoški Bećari” tamburazenekar.

Sport[szerkesztés]

Az NK „Graničar” Brodski Varoš labdarúgóklubot 1925-ben alapították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]