Ugrás a tartalomhoz

Tomica

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tomica
A falu bejárata.
A falu bejárata.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségPodcrkavlje
Jogállásfalu
Irányítószám35107
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség405 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 11′ 40″, k. h. 18° 02′ 34″45.194500°N 18.042808°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 40″, k. h. 18° 02′ 34″45.194500°N 18.042808°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Tomica témájú médiaállományokat.

Tomica falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Podcrkavljéhoz tartozik.

Bródtól 5 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység lejtőin, a Bródról Nekcsére menő főút mentén, a Glogovica-patak partján fekszik.

A település nevének első írásos említése „terra Tumicha” alakban még birtokként történt IV. Béla király 1244. július 20-án kelt oklevelében.[2] Ekkor birtokosa a Borics nembeli Tolisa és rokonsága volt, majd miután a család fiágon kihalt a birtok nőágon öröklődött tovább, miközben több részre osztották fel.[3]

1422-ben „Thomycza” néven már a valkómegyei Névna várának tartozékai között szerepel. A névnai Treutel család után a lévai Cseh család birtoka lett. 1445-ben lévai Cseh Péter Podbacsiai Bálintnak, majd 1447-ben és 1448-ban Tomiczai László, Barnabás és Pál garai városi polgároknak zálogosította el. 1450-ben és 1453-ban Kórógyi János macsói bán zálogbirtoka lett, aki 1454-ben megvásárolta. Kórógyi János fia Gáspár a grabarjai Beriszló családnak adta zálogba. A Kórógyi család kihaltával Mátyás király Névna várával együtt 1472-ben monoszlói Csupor Miklósnak, majd az ő halálával 1474-ben Gábor kalocsai érseknek és testvérének Matucsinai Zsigmondnak adományozta.[4] Tomica már 1422-ben vásáros hely volt, később pedig mezővárosi ranggal is rendelkezett. Vára a Glogovica feletti hegytetőn állt, ahol maradványai nemrég még láthatók voltak. Amikor a török Bródot elfoglalta Tomica lakói részben helyben maradtak, mások elmenekültek. Ekkor a településen mintegy 20 ház állt száz körüli lakossal, mely állapot a török uralom végéig fennmaradt.[3]

Az 1698-as kamarai összeírásban „Tomicza” néven hajdútelepülésként találjuk.[5] Az egyházi vizitáció feljegyzése szerint 1730-ban 5 ház volt a településen, ahol egy a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt fakápolna is állt. 1746-ban már 15 háza volt, ahol 28 család élt. 1758-ban egy Szent Ilona kápolnát jegyeztek fel itt. 1760-ban az egyházi vizitáció 18 házzal, 26 családdal és 158 katolikus lakossal említi.[3]

Az első katonai felmérés térképén „Tomicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Tomicza” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Tomicza” néven 27 házzal, 146 katolikus vallású lakossal találjuk.[7] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 139, 1910-ben 279 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 479 lakosa volt.

Lakosság változása[8][9]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
139139161221231279274297316323341340350373455479
A római katolikus kápolna

A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1897-ben épült.

Vranac kulturális egyesület

  • NK Tomica labdarúgóklub
  • ŠN Tomica labdarúgó iskola
  1. "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. melyben a bosnyák püspökségnek adja a valkómegyei [Vulko] Dyacou és Blezna birtokokat tartozékaikkal; megerősíti Kálmán néhai szlavón hercegnek e birtokokból a püspökség javára tett adományát; kivonja a nevezett földeket a bán és a valkói ispán joghatósága alól, mindennemű dézsma-, nyestadó- és collectaszedést a püspök jogává tévén; leírja az adományozott birtokok határait; megerősíti a püspökséget a Nyurzlaus boznai bán által adott vozorai birtokaiban leírva ezek határait is, valamint vozorai, soui és olfeldi jövedelmeiben és jogaiban, úgyszintén felsorolja a püspökségnek Naurzlaus bán és testvérei által elismert birtokait. (Átírta XI. Gergely pápa 1375. október 31-én.) - Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 2 füzet. 231. o. Budapest, 1927.
  3. 1 2 3 "Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001". 2022. június 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 28..
  4. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
  5. "Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 157. oldal". 2021. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 28..
  6. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 686. o.
  7. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
  8. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  9. https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]