Tomica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tomica
A falu bejárata.
A falu bejárata.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségPodcrkavlje
Jogállás falu
Irányítószám 35107
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség479 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tomica (Horvátország)
Tomica
Tomica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 11′ 40″, k. h. 18° 02′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 40″, k. h. 18° 02′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Tomica témájú médiaállományokat.

Tomica falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Podcrkavljéhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól 5 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység lejtőin, a Bródról Nekcsére menő főút mentén, a Glogovica-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település nevének első írásos említése „terra Tumicha” alakban még birtokként történt IV. Béla király 1244. július 20-án kelt oklevelében.[2] Ekkor birtokosa a Borics nembeli Tolisa és rokonsága volt, majd miután a család fiágon kihalt a birtok nőágon öröklődött tovább, miközben több részre osztották fel.[3]

1422-ben „Thomycza” néven már a valkómegyei Névna várának tartozékai között szerepel. A névnai Treutel család után a lévai Cseh család birtoka lett. 1445-ben lévai Cseh Péter Podbacsiai Bálintnak, majd 1447-ben és 1448-ban Tomiczai László, Barnabás és Pál garai városi polgároknak zálogosította el. 1450-ben és 1453-ban Kórógyi János macsói bán zálogbirtoka lett, aki 1454-ben megvásárolta. Kórógyi János fia Gáspár a grabarjai Beriszló családnak adta zálogba. A Kórógyi család kihaltával Mátyás király Névna várával együtt 1472-ben monoszlói Csupor Miklósnak, majd az ő halálával 1474-ben Gábor kalocsai érseknek és testvérének Matucsinai Zsigmondnak adományozta.[4] Tomica már 1422-ben vásáros hely volt, később pedig mezővárosi ranggal is rendelkezett. Vára a Glogovica feletti hegytetőn állt, ahol maradványai nemrég még láthatók voltak. Amikor a török Bródot elfoglalta Tomica lakói részben helyben maradtak, mások elmenekültek. Ekkor a településen mintegy 20 ház állt száz körüli lakossal, mely állapot a török uralom végéig fennmaradt.[3]

Az 1698-as kamarai összeírásban „Tomicza” néven hajdútelepülésként találjuk.[5] Az egyházi vizitáció feljegyzése szerint 1730-ban 5 ház volt a településen, ahol egy a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt fakápolna is állt. 1746-ban már 15 háza volt, ahol 28 család élt. 1758-ban egy Szent Ilona kápolnát jegyeztek fel itt. 1760-ban az egyházi vizitáció 18 házzal, 26 családdal és 158 katolikus lakossal említi.[3]

Az első katonai felmérés térképén „Tomicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Tomicza” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Tomicza” néven 27 házzal, 146 katolikus vallású lakossal találjuk.[7] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 139, 1910-ben 279 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 479 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
139 139 161 221 231 279 274 297 316 323 341 340 350 373 455 479
A római katolikus kápolna

Nevezetességei[szerkesztés]

A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1897-ben épült.

Kultúra[szerkesztés]

Vranac kulturális egyesület

Sport[szerkesztés]

  • NK Tomica labdarúgóklub
  • ŠN Tomica labdarúgó iskola

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
  2. melyben a bosnyák püspökségnek adja a valkómegyei [Vulko] Dyacou és Blezna birtokokat tartozékaikkal; megerősíti Kálmán néhai szlavón hercegnek e birtokokból a püspökség javára tett adományát; kivonja a nevezett földeket a bán és a valkói ispán joghatósága alól, mindennemű dézsma-, nyestadó- és collectaszedést a püspök jogává tévén; leírja az adományozott birtokok határait; megerősíti a püspökséget a Nyurzlaus boznai bán által adott vozorai birtokaiban leírva ezek határait is, valamint vozorai, soui és olfeldi jövedelmeiben és jogaiban, úgyszintén felsorolja a püspökségnek Naurzlaus bán és testvérei által elismert birtokait. (Átírta XI. Gergely pápa 1375. október 31-én.) - Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 2 füzet. 231. o. Budapest, 1927.
  3. a b c Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
  4. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
  5. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 157. oldal.
  6. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 686. o.
  7. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
  8. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  9. https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]