Kovačevac (Újgradiska)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kovačevac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségÚjgradiska
Jogállás falu
Irányítószám 35400
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség669 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kovačevac (Horvátország)
Kovačevac
Kovačevac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 16′ 00″, k. h. 17° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 00″, k. h. 17° 21′ 00″

Kovačevac falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Újgradiskához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 51, közúton 57 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 25, közúton 32 km-re délnyugatra, községközpontjától 1 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Novszkát Bróddal összekötő főút mentén fekszik ott, ahol a Kovačevački-patakon a főút áthalad.

Története[szerkesztés]

A falutól keletre emelkedő Slavča-hegy leleteinek tanúsága szerint területe már a kőkorszakban is lakott volt. Az első leleteket (főként cseréptöredékeket, kőszerszámokat) 1907-ben Gjuro Szabo találta ezen a helyen. A 20. század közepéig itt összegyűjtött nagy mennyiségű lelettet a városi múzeumban őrzik. Ezek legnagyob része a középső neolitikumi Sopot kultúrához, kisebb részük pedig a késő rézkori Kosztolác-kultúrához [2] és a Vučedoli kultúrához tartozik. A Šumetlica-patak, mely ma is a Slavča alatt ered fontos ívóvíz és élelemforrás volt az itt élők számára. A medréből kinyert kék agyag kiváló volt az edények készítéséhez. Mára a hegy tetejét már lepuszította az errózió és a szőlőművelés. A régészeti feltárások 1997-ben újraindultak és lényegében azóta is tartanak.

A település első írásos említése 1445-ben „Kowachowcz”, majd tíz évvel később „Kowaczocz”, 1464-ben pedig „Kowachewcz” alakban történt. Mindannyiszor köznemesek nevében szerepel. [3] 1698-ban „Kovacsevacz” néven, mint Csernekkel nyugatról szomszédos település szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. 1760-ban 28 ház állt a településen, közülük 19 pravoszláv, 9 pedig katolikus híveké volt. Az első katonai felmérés térképén „Kovachevacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kovacsevac” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kovachevacz” néven 45 házzal, 144 katolikus és 89 ortodox vallású lakossal találjuk. [5] A gradiskai határőrezredhez tartozott.

Miután 1871-ben megszűnt a katonai közigazgatás Horvátországhoz, Pozsega vármegyéhez csatolták. 1881-ben a vármegye Újgradiskai járásának része lett. 1857-ben 306, 1910-ben 566 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 51%-a horvát, 42%-a szerb, 3%-a magyar, 2%-a szlovák anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 59%-a horvát, 27%-a szerb, 5%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település 1991. szeptemberétől 1992. január 3-ig naponta szenvedett az Újgradiska védőit nyugatról támadó szerb csapatok támadásaitól. Ennek során szinte minden épületet értek károk. 1995. május 1-jén és 2-án a „Bljesak” hadművelet során egész Nyugat-Szlavóniát visszafoglalta a horvát hadsereg. Ezzel a térség végleg megszabadult a harcok okozta megpróbáltatásoktól. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a 669 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
306 305 283 383 470 566 510 547 613 651 685 791 835 807 699 669

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Vince tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája az 1960-as években épült az Újgradiskáról Okucsányra vezető úttól északra.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]