Orubica
| Orubica | |
.jpg) | |
| A Szent Illés plébániatemplom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Davor |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35424 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 504 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 91 m |
| Terület | 29,46 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′, k. h. 17° 27′Koordináták: é. sz. 45° 08′, k. h. 17° 27′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Orubica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Orubica falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Davorhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Bródtól légvonalban 43, közúton 61 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 26, közúton 46 km-re délnyugatra, községközpontjától 6 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Száva bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A település neve 1339-ben bukkan fel először szapolyai nemesekkel kapcsolatban, aki egy bizonyos Demeter nevű orubicai nemes fiai voltak. A bosna srebrenai ferences rendtartomány első leírásakor szintén említik Orubicát, ahol visokai ferences atyák szolgáltak. [2] A térséget 1536-ban szállta meg a török. Orubica a török uralom alatt is a nagyobb telelpülések közé tartozott. Tomo Ivković szkardonai és boszniai püspök 1626 és 1630 között 200 katolikus hívőt bérmált itt meg. [2] 1638. július 10-én Jeronim Lučić püspök és 8 ferences rendtársa 436 főt bérmált meg a településen. Mivel akkoriban a Száva és az Orbász közötti terület nyugati részén nem volt katolikus templom a plébánia területe a Száva mindkét partjára kiterjedt. [2] 1672. március 28-án Nikola Ogramić az 1715 hívőből 1308-at bérmált. A plébániának nem volt temploma, sem plébániaháza, így a püspökök és a ferences atyák a katolikusok házaiban szálltak meg. [2]
1698-ban a kamarai összeírásban nem szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között. [3] Az egyházi vizitáció szerint 1730-ban már állt Szent Illés tiszteletére szentelt, fából, cölöpökre épített plébániatemploma és Szent Rókus temetőkápolnája. Plébánosa Augustin Spaić az ógradiskai ferences kolostor szerzetese volt. 1734-ben említik fából épített plébániaházát. 1746-ban 103 háza, 126 családja és 545 lakosa volt. 1758-ban új templomot építettek a faluban, mely a Száva áradásai miatt egy méter magas cölöpökön állt. Hosszúsága 16, szélessége 5 méter volt. A bejárata előtt kis harangtorony állt. 1760-ban Orubicán 108 ház állt 206 családdal és 925 katolikus lakossal. 1769-ben 106 háza, 221 családja és 942 lakosa volt. [2]
Az első katonai felmérés térképén „Orobicza” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Orubicza” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Orubicza” néven 260 házzal, 1296 katolikus és 5 ortodox vallású lakossal találjuk. [5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 1376, 1910-ben 1450 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 1993-ban Davor község része lett. 2011-ben 633 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással, halászattal foglalkoztak.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.376 | 1.455 | 1.251 | 1.404 | 1.328 | 1.450 | 1.365 | 1.380 | 1.481 | 1.501 | 1.339 | 1.218 | 986 | 855 | 746 | 633 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1829-ben épült a régi templom helyén.
Gazdaság[szerkesztés]
A helyi gazdaság alapját hagyományosan a mezőgazdaság, az állattartás és a halászat képezi.
Kultúra[szerkesztés]
A helyi kulturális élet szervezője a KUU „Fra Marijan Lanosović“ kulturális és művészeti egyesület. Az ifjúsági klub 2009 óta működik. Kezdetben 60 tagot számlált, azóta a létszáma évről évre nő.
Oktatás[szerkesztés]
Az első német nyelvű iskola a katonai igazgatás irányításával 1774-ben nyílt meg a településen. A mai általános iskola a neves ferences író és nyelvtudós, Marijan Lanosović nevét viseli, aki 1742-ben Orubicán született.
Sport[szerkesztés]
Az NK SOKO Orubica labdarúgóklubot 1970-ben alapították.
Egyesületek[szerkesztés]
A település önkéntes tűzoltóegyletét 1928-ban alapították.
Híres emberek[szerkesztés]
Itt született 1742. június 12-én Marijan Lanosović ferences író és nyelvtudós.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 483. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A plébánia honlapja (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
