Smrtić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Smrtić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségGornji Bogićevci
Jogállás falu
Irányítószám 35429
Körzethívószám (+385) 34
Népesség
Teljes népesség292 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság136 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Smrtić (Horvátország)
Smrtić
Smrtić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 16′ 40″, k. h. 17° 15′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 40″, k. h. 17° 15′ 20″

Smrtić falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Gornji Bogićevcihez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 60, közúton 67 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 33, közúton 42 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re északkeletre, a Psunj-hegység déli lejtőin, a Drasevac-patak mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település határában a „Gradina” nevű helyen a középkorban vár állt, melynek maradványai ma is látszanak a falutól másfél kilométerre az erdőben. A vár területét mára teljesen benőtte az erdő, de jól felismerhető a központi magaslat, valamint a körülötte kör alakban épített sáncok és várárok maradványai.

A török 1536 és 1544 között foglalta el ezt a területet. A török uralom idején Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A térség csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szmerticz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szmertich” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szmertich” néven 57 házzal, 194 katolikus és 98 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.

1857-ben 232, 1910-ben 421 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 96%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején 1991 tavaszán szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 1-jén a „Bljesak-95” hadművelet első napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 292 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
232 248 230 309 407 421 392 397 298 330 372 442 425 486 338 292

Nevezetességei[szerkesztés]

A Legszentebb Istenanya tiszteletére szentelt, Ratkovaccal közös pravoszláv temploma 1800-ban épült a 18. század közepén épített fatemplom helyén. Ez a templom a mainál kissé kisebb volt és nem volt tornya. A harangtornyot csak 1938-ban építették hozzá. A második világháború idején az usztasák az ikonosztáz ikonjait bajonettel szétvagdosták. 1981-ben a templomot teljesen megújították. A délszláv háború idején ismeretlen tettesek az ikonosztáz ikonjait ellopták, a liturgikus tárgyakat és a székeket összetörték.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]