Pričac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pričac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségOriovac
Jogállás falu
Irányítószám 35257
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség103 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság88 m
Terület6,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pričac (Horvátország)
Pričac
Pričac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 08′ 20″, k. h. 17° 40′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 20″, k. h. 17° 40′ 40″

Pričac falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oriovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 26, közúton 35 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 21, közúton 30 km-re délre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Száva bal partján, a Struga-patak torkolata közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

A település valószínűleg a 17. században keletkezett. 1698-ban bár lakatlan településként „Prisacz” alakban már szerepel Batrina déli szomszédjaként a kamarai összeírásban a felszabadított szlavóniai települések között.[2] 1730-ban a vizitáció szerint 16 katolikus és néhány pravoszláv ház, valamint a Szent Antal kápolna állt a faluban. 1760-ban 16 házban, 25 családban 122 fő lakott a településen.[3]

Az első katonai felmérés térképén „Brichacz” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Prichacz” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Prichacz” néven 45 házzal, 189 katolikus és43 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 233, 1910-ben 264 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 78%-a horvát, 20%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát, 4%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben 103 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
233 214 213 253 241 264 233 241 222 207 188 178 139 152 132 103

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság, az állattartás és a halászat.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római út régészeti lelőhely.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]