Selna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Selna
A falu bejárata
A falu bejárata
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségGarcsin
Jogállás falu
Irányítószám 35212
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség308 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság96 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Selna (Horvátország)
Selna
Selna
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 11′ 00″, k. h. 18° 09′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 00″, k. h. 18° 09′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Selna témájú médiaállományokat.

Selna falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Garcsinhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bród központjától 12 km-re északkeletre, községközpontjától 1 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtői alatt, a Szávamenti-síkság szélén, Garcsin és Trnjani között fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkori források nem említik. A török uralom idején pravoszláv vlach martalócok lakták, akik a török sereg segédcsapataihoz tartoztak. A török kiűzése során a vlachok távoztak és helyükre Boszniából katolikus horvát menekültek települtek be.[2]

1698-ban „Szelina” néven 11 portával hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.[3] 1730-ban területe a vrhovaci plébániához tartozott 15 katolikus, 2 pravoszláv házzal és a Szent Illés kápolnával. Az 1746-os vizitáció jelentése szerint ugyanannyi háza volt 225 lakossal és a Szent Vid kápolnával. Lakói a Klokočevik melletti Szent Péter templom mellé temetkeztek. 1760-ban 18 katolikus ház állt itt 17 családdal, 108 katolikus lakossal és 5 pravoszláv házzal.[2]

Az első katonai felmérés térképén „Szelna” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szellna” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szelna” néven 34 házzal, 103 katolikus és 72 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében német családok települtek ide, akik később nagy szerepet játszottak a falu fejlődésében. A második világháború idején a partizánok űzték el őket. Ugyanakkor Likából, a horvát Hegyvidékről, Dalmáciából és Boszniából katolikus horvátok és pravoszláv szerbek települtek be. Ma az ő leszármazottaik alkotják a lakosság többségét.

A településnek 1857-ben 141, 1910-ben 321 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 51%-a horvát, 28%-a szerb, 11%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1943-ban a német családoknak el kellett hagyni a falut. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 80%-a horvát, 15%-a szerb, 2%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 308 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
141 178 164 226 267 321 327 331 417 418 396 386 380 367 350 308
A Szent Antal templom

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus tempoma 1913-ban épült.
  • A településen strandfürdő működik.

Sport[szerkesztés]

Az NK Selna labdarúgóklubot 1951-ben alapították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]