Mačkovac (Vrbje)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mačkovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségVrbje
Jogállás falu
Irányítószám 35423
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség289 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság89 m
Terület3,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mačkovac (Horvátország)
Mačkovac
Mačkovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 09′ 00″, k. h. 17° 20′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 09′ 00″, k. h. 17° 20′ 00″

Mačkovac falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Vrbjéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 52, közúton 71 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 33, közúton 46 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 13 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Száva bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskorban is éltek emberek. Már 1880-ban bronzkori maradványokat, köztük fibulákat, karkötőket és más bronz ékszereket, valamint bronz fegyvereket találtak a határában. A leletek többsége a zágrábi régészeti múzeumba került. 1985-ben a Crišnjevi határrészen Slavko Josipović szántóföldjén szántás közben bronz tárgyakat fordított ki az eke. A tárgyak az újgradiskai városi múzeumba kerültek. A leletek az urnamezős kultúra késői időszakához tartoztak és a szávamenti fémművesség fejlettségéről tanúskodnak.

Mačkovac neve a korai forrásokban nem szerepel. A török bécsi hadjárata (1683) alatt Boszniából érkezett néhány katolikus horvát család települt itt le. [2] A térség 1691-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban a kamarai összeírásban „Markovacz” néven Szivicza hajdútelepülés szomszédjaként elhagyatott helyként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között. [3] A török kiűzése után az új határ a Száva folyó lett. A 18. század elején a határ őrzésére katolikus horvátokat telepítettek ide. Lakói határőrszolgálatuk fejében földet kaptak és mentesültek az adófizetés alól. Békeidőben mezőgazdasággal, állatartással, fafeldolgozással foglalkoztak. 1730-ban a faluban már 32 ház állt, a lakosság pedig katolikus volt. Szent Máté és Mária Magdolna tiszteletére szentelt kápolnája volt. Körülötte feküdt a falu temetője. 1746-ban 16 házában 106 katolikus lakos élt. 1760-ban 40 házában 69 család élt 369 fővel. Az 1758. évi egyházlátogatás újra említi a Szent Máté és Mária Magdolna kápolnát megjegyezve, hogy fagerendákból építették. Szent Máté, Szent Mária Magdolna és Szent Katalin képei voltak láthatók benne. 1760-ban 46 ház állt a faluban 81 családdal és 466 katolikus lakossal. Plébániáját 1789-ben alapították. [2]

Az első katonai felmérés térképén „Machkovecz” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Machkovacz” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Machkovacz” néven 120 házzal, 609 katolikus vallású lakossal találjuk. [5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A falunak 1857-ben 621, 1910-ben 607 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991 őszén a szerb erők több tüzérségi támadást intéztek a falu ellen. Lőtték a házakat, a templomot és a plébániát. Néhányan átúszva a hideg Száván behatoltak a faluba. Néhány házat kiraboltak és felgyújtottak és behatoltak a templomba is. 2011-ben 289 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állatartással foglalkoztak.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
621 654 591 553 535 607 591 622 649 663 648 560 469 446 374 289

(1971-ig Savski Bok lakosságával együtt.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Máté apostol tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1860-ban épült. Elődje a már 1730-ban említett, Szent Máté és Mária Magdolna tiszteletére szentelt templom volt, mely még fagerendákból épült. A délszláv háború idején 1991 őszén a jugoszláv néphadsereg és a szerb felkelők súlyosan megrongálták. Betörtek a templomba és az egyik falba késsel feliratot véstek. Meggyújtották az oltárt is remélve, hogy az épület leég, de csak az oltár egy kis része égett meg mert a lángokat időben eloltották. Szeptember 19-ről 20-ra virradó éjszaka a Száva túloldaláról tankokkal lőtték szét a templom tornyát. A háború után a templomot újjáépítették.

Sport[szerkesztés]

NK Sava Mačkovac labdarúgóklub.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
  • Evica Kraljić: Pokošeni cvjetovi Nova Gradiška, 2000. (horvátul) (A háború alatt és közvetlenül azt követő években végbement igaz történetek gyűjteménye.)