Gornji Lipovac (Újkapela)
| Gornji Lipovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Újkapela |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35410 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 59 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 21″, k. h. 17° 39′ 52″45.255833°N 17.664444°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 21″, k. h. 17° 39′ 52″45.255833°N 17.664444°E | |
 | |
Gornji Lipovac falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Újkapelához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bródtól légvonalban 29, közúton 40 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 8, közúton 17 km-re délre, községközpontjától 7 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtőin, a Brajnovac-patak mentén fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lipovac település már a középkorban is létezett. 1444-ben „Lypoucz” alakban szerepel Pozsega várának tartozékai között.[2] 1536 körül szállta meg a török, de továbbra is lakott település maradt. Szent Lukács templomát már 1660-ban említik.[3] 1698-ban a kamarai összeírásban „Lypovacz” néven Orbova keleti szomszédjaként találjuk a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között.[4] A korabeli dokumentumokban egységes településként szerepel, amely azonban 11 településrészből állt. A település központja a mai Srednji Lipovac területén volt.
Gornji Lipovac neve régen Matićevac volt. 1758-ban a dombon álló Szent Jeromos kápolnáját említik. 1761-ben a kápolna titulusa már Szent András. 1760-ban 17 házban, 33 családban, 169 lakos élt itt. 1765-ben szegényes, fából épült Szent András kápolnájáról írnak. 1769-ben katolikus plébániát alapítottak a településen, melyhez Pavlovci, Ókapela, Srednji Lipovac Komornica és Škrabutnik települések tartoztak. A Szentháromság tiszteletére szentelt temploma 1837-ben épült.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Ober Lipovacz” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lipovacz (Gorni)” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lipovacz (Gorni)” néven 44 házzal, 244 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 227, 1910-ben 543 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 88 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 227 | 409 | 407 | 459 | 475 | 543 | 555 | 573 | 334 | 326 | 310 | 286 | 208 | 152 | 132 | 88 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1837-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- 1 2 "Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001". 2022. június 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 5.
- ↑ "Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása. 217. old". 2021. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 5.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 382. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 5.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Archiválva 2022. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
