„Páfrányfenyő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Felhasználása: 1 link korr. + egyebek (főképp a láthatatlan megjegyzésben)
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor: 5. sor:
| status_system = iucn2.3
| status_system = iucn2.3
| image = Gingko-Blaetter.jpg
| image = Gingko-Blaetter.jpg
| image_caption =<br />Ginkgolevél
| image_caption = Ginkgolevél
| regnum = [[Növények]] ''(Plantae)''
| regnum = [[Növények]] ''(Plantae)''
| divisio = [[Páfrányfenyők]] ''(Ginkgophyta)''
| divisio = [[Páfrányfenyők]] ''(Ginkgophyta)''
| classis = ''[[Ginkgoales|Ginkgoopsida]]''
| classis = ''[[Ginkgoales|Ginkgoopsida]]''
| ordo = ''[[Ginkgoales]]''
| ordo = ''[[Ginkgoales]]''
| familia = ''[[Ginkgoaceae]]''
| familia = [[Páfrányfenyőfélék]] ''(Ginkgoaceae)''
| genus = '''''Ginkgo'''''
| genus = '''''Ginkgo'''''
| species = '''''G. biloba'''''
| species = '''''G. biloba'''''
| binomial = Ginkgo biloba
| binomial = Ginkgo biloba
| binomial_authority = [[Carl von Linné|L.]]
| binomial_authority = [[Carl von Linné|L.]]
| synonyms =
| wikicommonscat = Ginkgo biloba
| wikicommonscat = Ginkgo biloba
| wikispecies = Ginkgo biloba
| wikispecies = Ginkgo biloba
54. sor: 53. sor:


2007-2012 között a Toulouse-i Egyetem kórházának kutatói követéses, placebo-kontrollos vizsgálatban vizsgálták meg egy standardizált (állandó összetételű) ginkgo-kivonat hatását több mint 2800, 70 évesnél idősebb ember bevonásával. A résztvevők egyik fele naponta 240 mg ginkgo-kivonatot kapott, míg a másik fele placebót. A páciensekkel a követés öt éve alatt évente végeztettek kognitív teszteket, melyekkel felmérték megismerési és tanulási képességeik aktuális szintjét. A ginkgo-kivonatot szedő csoportban a követés ideje alatt 61 részvevőnél mutatták ki az Alzheimer-kór jeleit, míg a másik csoportban 73 embernél. 2800 kísérleti alannyal számolva a különbség nem számít jelentősnek, véletlenszerűen is előállhatott.<ref>[http://www.origo.hu/egeszseg/20120906-nem-ved-a-ginkgo-az-alzheimerkor-ellen-oregedes.html Az origo.hu cikke]: Nem véd a ginkgokivonat az Alzheimer-kór ellen</ref>
2007-2012 között a Toulouse-i Egyetem kórházának kutatói követéses, placebo-kontrollos vizsgálatban vizsgálták meg egy standardizált (állandó összetételű) ginkgo-kivonat hatását több mint 2800, 70 évesnél idősebb ember bevonásával. A résztvevők egyik fele naponta 240 mg ginkgo-kivonatot kapott, míg a másik fele placebót. A páciensekkel a követés öt éve alatt évente végeztettek kognitív teszteket, melyekkel felmérték megismerési és tanulási képességeik aktuális szintjét. A ginkgo-kivonatot szedő csoportban a követés ideje alatt 61 részvevőnél mutatták ki az Alzheimer-kór jeleit, míg a másik csoportban 73 embernél. 2800 kísérleti alannyal számolva a különbség nem számít jelentősnek, véletlenszerűen is előállhatott.<ref>[http://www.origo.hu/egeszseg/20120906-nem-ved-a-ginkgo-az-alzheimerkor-ellen-oregedes.html Az origo.hu cikke]: Nem véd a ginkgokivonat az Alzheimer-kór ellen</ref>

{{phhg8d|páfrányfenyőlevél|Ginkgo folium}}

<!--ÁT KELL FORMÁZNI, STÍLUSA NEM ENCIKLOPÉDIÁBA VALÓ!
<!--ÁT KELL FORMÁZNI, STÍLUSA NEM ENCIKLOPÉDIÁBA VALÓ!
== A páfrányfenyő ellenálló képessége ==
== A páfrányfenyő ellenálló képessége ==
73. sor: 69. sor:


forrás:http://www.xs4all.nl/~kwanten/hiroshima.htm-->
forrás:http://www.xs4all.nl/~kwanten/hiroshima.htm-->



Felhasználás módja:
Felhasználás módja:
83. sor: 78. sor:
* {{schönfelder}}
* {{schönfelder}}
* {{fák}}
* {{fák}}
{{jegyzetek}}
<references/>

== További információk ==
⚫
* [http://ginkgobiloba.hu/ A ginkgo biloba tulajdonságai, hatásai, előnyei]
⚫
* {{redlist|32353|2009-08-30}}
⚫
* [http://matyasciprian.hu/novenyek/pafranyfenyo.php Páfrányfenyő - Ginkgo biloba]
⚫
* [http://www.terebess.hu/keletkultinfo/ginko.html Terebess Ázsia E-Tár]
== Képek ==
== Képek ==
<gallery>
<gallery>
89. sor: 90. sor:
Kép:Kew3 20101025.jpg|a levelek
Kép:Kew3 20101025.jpg|a levelek
</gallery>
</gallery>

== Külső hivatkozások ==
⚫
* [http://ginkgobiloba.hu/ A ginkgo biloba tulajdonságai, hatásai, előnyei]
⚫
* {{redlist|32353|2009-08-30}}
⚫
* [http://matyasciprian.hu/novenyek/pafranyfenyo.php Páfrányfenyő - Ginkgo biloba]
⚫
* [http://www.terebess.hu/keletkultinfo/ginko.html Terebess Ázsia E-Tár]


{{Gyógynövények}}
{{Gyógynövények}}



{{DEFAULTSORT:Pafranyfenyo~}}
[[Kategória:Növényfajok]]
[[Kategória:Növényfajok]]
[[Kategória:Növénynemzetségek]]
[[Kategória:Virágos növények]]
[[Kategória:Gyógynövények]]
[[Kategória:Gyógynövények]]
[[Kategória:Fák]]
[[Kategória:Fák]]

A lap 2014. október 1., 09:10-kori változata

Ginkgo biloba
Evolúciós időszak: 49,5–0 Ma
Ginkgolevél
Ginkgolevél
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
iucn2.3
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Páfrányfenyők (Ginkgophyta)
Osztály: Ginkgoopsida
Rend: Ginkgoales
Család: Páfrányfenyőfélék (Ginkgoaceae)
Nemzetség: Ginkgo
Faj: G. biloba
Tudományos név
Ginkgo biloba
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ginkgo biloba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ginkgo biloba témájú médiaállományokat és Ginkgo biloba témájú kategóriát.

Ginkgo biloba

A páfrányfenyő (Ginkgo biloba), röviden Ginkgo, újabb népies nevén ginkó lombhullató, gyógynövényként ismert kétlaki fa, amely a páfrányfenyők (Ginkgophyta) törzsének egyetlen ma élő faja. Nagyon ősi növényfaj, a modern ginkgo a paleogénben jelent meg, és közeli rokonai, melyeknek a levele már hasonlított a mostani páfrányfenyőéhez mintegy 270 millió évvel ezelőtt a perm időszakban fejlődtek ki. Élő kövület, nincsenek közeli rokonai.

Az egyik leghosszabb életű fa. Ezer évnél idősebb példányok is ismeretesek.

Rendszertan

Az új, filogenetikus osztályozás szerint a páfrányfenyők (Ginkgophyta) önálló törzset alkotnak. A törzshöz csupán egyetlen osztály, a Ginkgoopsida, egyetlen rend a Ginkgoales és egyetlen ma élő család, a Ginkgoaceae tartozik. Ezen belül az egyetlen ma élő faj a Ginkgo biloba.

  • Törzs: Páfrányfenyők (Ginkgophyta)
    • Osztály: Ginkgoopsida
      • Rend: Ginkgoales
        • Család: Ginkgoaceae
          • Nemzetség: Ginkgo
            • Faj: Ginkgo biloba

Jellemzői

A ginkgo kétlaki, lombhullató fa. Ellenálló a betegségekkel szemben, koronája ellenáll a szélnek, hókárnak, fája a kártevőknek. 20–35 méteresre nő meg, egyes példányai Kínában 50 méter fölé magasodnak. A fiatal példányok karcsúk és kevéssé elágazók, később a kúp alakú korona kiszélesedik. Az ágak már fiatalon is erősek, vastagok, hegyesszögben felfelé törve nőnek, később terülnek szét. A hosszúhajtások egyenesek, messzire nyúlók, a vörös rügyben végződő törpehajtások télen különös külsőt kölcsönöznek a csupasz ágaknak. A kéreg barnásszürke-sötétbarna, mélyen repedezett vagy hálósan barázdált, felfelé haladva a növényen egyre vékonyodik. A törzsön bütykök találhatók.

A hosszúhajtásokon csavarvonalban, egymástól messze, míg a törpehajtásokon 3-5-ös csomókban elhelyezkedő, kb. 10 cm hosszú levelei bőrszerűek, legyező formájúak, erezetük villás, a levéllemez középen mélyen bemetszett. A feltűnően puha, hosszú szárú levelek világos- vagy középzöld színűek, ősszel élénksárgává válnak, majd lehullnak, néha 1-15 nap alatt.

A hímivarú növények porzós virágai sárga, hengeres barkákban, általában a törpehajtásokon fejlődnek. A nőivarú ginkgók termős virágainak száma 2-3, a szél porozza be őket. A szabadon álló, ovális magkezdemények igen aprók, színük világoszöld. A csonthéjas termésre emlékeztető magvak húsos héja (magköpenye) éréskor szürkészöldről aranysárgára változik, vajsavtartalma miatt kellemetlen szagot áraszt, emiatt közterületekre általában a hímivarú példányokat ültetik (a növények azonban ültetés előtt nem szelektálhatók nem szerint).

Hatóanyagai

A páfrányfenyőlevelek flavonoidokat (kvercetint, kempferolt) és terpenoidokat tartalmaznak. A terpenoidokat a ginkgolidok (diterpén-laktonok) és a bilobalidok (szeszkviterpén) képviselik.

Felhasználása

A páfrányfenyő levelét gyógyászati célokra használják fel. Levele tavasztól őszig szedhető.

Alkalmazzák agyi vérellátási zavar, szédülés, fülzúgás, illetve hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a visszértágulatra, az aranyérre és a lábfekélyre. Az orvosi kutatások szerint hatásos enyhe és közepes depresszió, impotencia kezelésére. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyőben lévő flavonoidok hatása miatt jó értágító, biztosítják a bőr és az izmok jó vérellátását, és fokozzák az anyagcserét. Kiváló antioxidáns tulajdonságú, és javítja az agyi vérellátást is. A homeopátiában mandulagyulladás és fejfájás ellen alkalmazzák.

A kivonat állítólag javítja a koncentrálókészséget, szellemi teljesítőképességet. Használják még az öregkori elbutulás (demencia) és Alzheimer-kór ellen is - alaptalanul. A humán vizsgálatok, például egy 2008-ban publikált nagy amerikai vizsgálat, ezt nem igazolták.

2007-2012 között a Toulouse-i Egyetem kórházának kutatói követéses, placebo-kontrollos vizsgálatban vizsgálták meg egy standardizált (állandó összetételű) ginkgo-kivonat hatását több mint 2800, 70 évesnél idősebb ember bevonásával. A résztvevők egyik fele naponta 240 mg ginkgo-kivonatot kapott, míg a másik fele placebót. A páciensekkel a követés öt éve alatt évente végeztettek kognitív teszteket, melyekkel felmérték megismerési és tanulási képességeik aktuális szintjét. A ginkgo-kivonatot szedő csoportban a követés ideje alatt 61 részvevőnél mutatták ki az Alzheimer-kór jeleit, míg a másik csoportban 73 embernél. 2800 kísérleti alannyal számolva a különbség nem számít jelentősnek, véletlenszerűen is előállhatott.[1]

Felhasználás módja:

  • Kivonat: A friss levelekből készült kivonat értágító hatású.
  • Tabletta: Javítja a vérkeringést.
  • Tinktúra: Rossz vérkeringés esetén ajánlott.

Források és jegyzetek

  1. ↑ Az origo.hu cikke: Nem véd a ginkgokivonat az Alzheimer-kór ellen

További információk

Képek

  • Ősszel
    Ősszel
  • a levelek
    a levelek
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Páfrányfenyő&oldid=15171545”