Sičice
| Sičice | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Vrbje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35423 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 338 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 91 m |
| Terület | 19,80 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 10′ 59″, k. h. 17° 23′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 59″, k. h. 17° 23′ 35″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sičice falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Vrbjéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Bródtól légvonalban 48, közúton 59 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 27, közúton 40 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, az A3-as autópálya és a Száva között fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu keletkezése a török uralom idejére, a 17. század elejére tehető, amikor előbb Sičice, majd a szomszédos Vrbje népesült be. Lakói a török uralom idején jobbágyok voltak, majd a felszabadítás után határőrök lettek.[2] A térség 1691-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban a kamarai összeírásban „Szivzicza” néven hajdútelepülésként 10 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között.[3] Lakói határőrszolgálatuk fejében földet kaptak és mentesültek az adófizetés alól. Békeidőben mezőgazdasággal, állattartással, fafeldolgozással foglalkoztak. 1730-ban a faluban már 15 ház állt, a lakosság pedig katolikus volt. 1746-ban 16 házában 106 katolikus lakos élt. 1760-ban 33 házában 80 család élt 319 fővel. Fából felépítették a Szent András kápolnát, mely 1730-ban már állt.[2] 1789-ben megalapították a vrbjei plébániát, melyhez Sičice is hozzá tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Sicsicza” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szichicze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szichicze” néven 126 házzal, 690 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A falunak 1857-ben 683, 1910-ben 742 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 391 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 683 | 690 | 574 | 646 | 654 | 742 | 749 | 763 | 786 | 795 | 796 | 685 | 604 | 561 | 517 | 391 |
Gazdaság[szerkesztés]
A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, a szőlőtermesztés és az állattartás. Ezen kívül működik még itt néhány kereskedelmi és vendéglátóipari kisvállalkozás.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a vrbjei plébánia filiája. A helyén a 18. században egy fakápolna állt, melyet már 1730-ban említenek. A mai kápolnát 1886-ban építették, majd 1923-ban megújították. 1927-ben sekrestyét építettek hozzá. 1940-ben egy nagy vihar a tetőt megrongálta. 1983-ban kívül-belül felújították és megszüntették a falak nedvesedését.
Oktatás[szerkesztés]
A településen az újgradiskai „Ljudevit Gaj” elemi iskola területi iskolája működik.
Egyesületek[szerkesztés]
Az önkéntes tűzoltóegyletet 1955-ben alapították.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása. 245. o.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 645. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 162. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Vrbje község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
