Mályvarózsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Mályvarózsa
Stockrose 2006 07 4.JPG
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
Nemzetség: Alcea
Faj: A. rosea
Tudományos név
Alcea rosea
L.
Változat
  • A. rosea var. nigra – Fekete mályvarózsa
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mályvarózsa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mályvarózsa témájú médiaállományokat és Mályvarózsa témájú kategóriát.

A mályvarózsa (Alcea rosea) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe, ezen belül a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó növényfaj. A növény Kínából került Európába a 16. században.

Elterjedés, élőhely[szerkesztés]

Termesztett, évelő növény. Többféle színváltozata ismert, gyakran ültetik dísznövényként kertekbe, parkokba is. Virágja májusban – júniusban nyílik.

Megjelenés, jellemzők[szerkesztés]

Szára vastag, üreges, magassága elérheti a 2 métert is. Levelei kerek formájúak, hosszú nyelűek, a 15-30 centiméter átmérőt is elérhetik, emellett ráncosak, csipkés szélűek, szőrösek. Virágai a szár felső részén találhatóak néha csak egy, de akár három is lehet egymás mellett, 5-7 centiméter átmérőjűek, öt fekete-bíborszínű sziromlevéllel rendelkeznek, de más színű változata is ismert.

Hatóanyagok[szerkesztés]

Drogja a virág (Malvae arboreae flos), antocián festőanyagot, nyálkát, keményítőt, cseranyagot tartalmaz.

Gyógyhatás[szerkesztés]

Forrázatát köhögés, rekedtség, illetve a bélcsatorna és a húgyutak hurutos megbetegedése ellen, külsőleg pedig kelések, gyulladások borogatására használják.

Egyéb felhasználás[szerkesztés]

Gyógyszerek, szörpök, likőrök festőszereként alkalmazzák.

Termesztés[szerkesztés]

Nem túl kötött, tápdús, meleg fekvésű talajon termeszthető. Magját júliusban hideg ágyba vetik, később október vége felé a már kifejlett palántákat a végleges helyre ültetik 60×60 centiméteres távolságokban.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.
  • Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 166. o. ISBN 963-9239-96-8