Ugrás a tartalomhoz

Davor (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Davor
Davor látképe a Száváról.
Davor látképe a Száváról.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségDavor
Jogállásközség
PolgármesterĐuro Anđelković (HDZ)
Irányítószám35425
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség2529 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 07′, k. h. 17° 31′45.116667°N 17.516667°EKoordináták: é. sz. 45° 07′, k. h. 17° 31′45.116667°N 17.516667°E
davor.hr Davor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Davor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Davor (1896-ig „Svinjar”, régi magyar neve „Szvinjár”) falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. A községhez közigazgatásilag Davor és Orubica települések tartoznak hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 39, közúton 56 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 27, közúton 43 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Száva bal partján, az Orbász torkolatával átellenben fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területén állt egykor Szvinjár vára,[2] melyet 1450-ben említenek Szencsei László birtokaként, amelyet azonban a beiktatáskor a vránai perjel foglalt el. A település középkori létezésének nincs nyoma és 1698-ban a kamarai összeírásban sem szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között.[3] Az egyházi vizitáció szerint 1730-ban már állt Szent György kápolnája. 1746-ban 98 háza, 102 családja és 384 lakosa volt. 1760-ban 83 házában 123 család élt 624 fővel. 1769-ben 90 háza, 153 családja és 660 lakosa volt. 1789-ben megalapították a helyi plébániát. 1866-ban felépítették a plébániatemplomot.[4]

Az első katonai felmérés térképén „Sviniar” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szvinyar” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szvinyar” néven 261 házzal, 1186 katolikus és 192 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. 1895. december 20-án a helyi hatóság úgy határozott, hogy 1896. január 1-től a település nevét Svinjarról (amely disznópásztort jelent) Davorra változtatja. A név eredetét egy 19. századi hazafias dalról magyarázzák, melynek neve „Davorija” volt. Ennek eredete pedig az ószláv mitológiából származik, ahol Davor, vagy más néven Rugovit a harc hétfejű istene.

A településnek 1857-ben 1478, 1910-ben 1779 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 93%-a horvát, 5%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 1993-ban Davor önálló község lett. A községhez Davoron kívül Orubica tartozik, mely elválaszthatatlanul kapcsolódik Davorhoz és a Szávához. Noha Davor a megye legkisebb területű községe, a legnépesebbek közé tartozik. 2011-ben Davornak 2382, a községnek pedig 3015 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással, halászattal foglalkoztak. A falu évszázadok óta kitűnő révészeiről és zenészeiről híres. Szlavónia egyik legéleterősebb faluja.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.478 1.471 1.299 1.488 1.610 1.779 1.687 1.928 2.297 2.326 2.302 2.449 2.540 2.603 2.513 2.382

Nevezetességei

[szerkesztés]
A Szent György templom
  • Szent György tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1866-ban építették. A helyén már 1730-ban állt egy fatemplom, mely ugyancsak Szent György tiszteletére volt szentelve. Az 1758-as vizitáció szerint a templom hat méter hosszú és három méter széles volt és toronnyal rendelkezett. Az 1761-es vizitáció a temetőben is említ egy Szent Bertalan kápolnát, melyet 1781-ben lebontottak. A templom 1789-ben lett plébánia székhelye.
  • A településen 1777-től állt a Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templom. 1858-ban a fatemplomot falazott templommá építették át. A helyi pravoszláv közösség a 20. század első évtizedeiben szűnt meg, amikor a kisszámú szerb lakosság is elvándorolt innét. Ezt követően a pakráci püspökség az épületet a községnek adta át. A község tervbe vette felújítását, de a délszláv háború után pénz hiányában és az épület veszélyessége miatt mégis lebontották. A helyén később parkot alakítottak ki.

Gazdaság

[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapját hagyományosan a mezőgazdaság, az állattartás és a halászat képezi. Amíg a Száva védtöltése nem épült meg a falu rendszeresen ki volt szolgáltatva a folyó szeszélyeinek. Földjeit, utcáit gyakran öntötte el a folyó áradása hatalmas károkat okozva az itt élőknek. Az árvizek közül kiemelkedik az 1895-ös év, amikor a folyó nyolc hónapon át árasztotta el a medrén kívüli területeket. Élet és halál ura volt és még ma is meghatározza az itt élők életét. Nemcsak pusztít, de táplál is. Régen a faluban nem volt olyan család, ahol ne lett volna halász és olyan ház, ahol ne lett volna legalább két csónak.

Halsütés a „Ribarske večeri” fesztiválon.

Kultúra

[szerkesztés]

A számos kulturális, sport és szórakoztató rendezvény közül kiemelkedik a „Ribarske večeri”, azaz halász esték nevű kulturális, szórakoztató és gasztronómiai fesztivál, amely nagyszámú érdeklődőt vonz nemcsak a környező településekről, hanem külföldről is.

Oktatás

[szerkesztés]

A település általános iskolája Matija Antun Relković nevét viseli, ma mintegy 350 tanulója van.

  • Az NK Posavac Davor labdarúgóklub a megyei 2. ligában szerepel. A klub labdarúgói közül kiemelkedik Ivica Olić, aki 2002 és 2015 között 104-szer húzhatta magára a horvát labdarúgó válogatott mezét. 2017-től Zlatko Dalić mellett a horvát labdarúgó válogatott másodedzője.
  • A labdarúgóklubon kívül RK Davor néven kézilabdaklub is működik a településen.

Egyesületek

[szerkesztés]

A község önkéntes tűzoltóegyletét 1995-ben alapították.

Matija Antun Relković szobra.

Híres emberek

[szerkesztés]
Olić 2018-ban az Anglia elleni mérkőzésen.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]