Tádzsikisztán

Tádzsik Köztársaság
Ҷумҳурии Тоҷикистон (Dzsumhurii Todzsikiszton)
Tádzsikisztán zászlaja Tádzsikisztán címere
Nemzeti mottó: nincs Nemzeti himnusz: Szurudi milli
Fővárosa	Dusanbe
é. sz. 38° 33′, k. h. 68° 48′38.55, 68.8
Államforma	elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök	Emomali Rahmon
Miniszterelnök	Okil Okilov
Hivatalos nyelv	tádzsik nyelv
Függetlenség	Szovjetuniótól
Kikiáltás	1991. szeptember 9.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Sanghaji Együttműködési Szervezet Közép-ázsiai Együttműködési Szervezet Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Ázsiai Fejlesztési Bank Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Független Államok Közössége Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete A Független Államok Közösségének Szabadkereskedelmi Övezete World Customs Organization
Népesség
Népszámlálás szerint	8 921 343 fő (2017)
Rangsorban	98
Becsült	8 160 000 fő (2014. január)
Rangsorban	98
Népsűrűség	56 fő/km²
GDP	2006
Összes	2,811 milliárd (139) PPP: 10 510 milliárd
Egy főre jutó	522 (159) PPP: 1494
HDI (2007)	0,673 (122) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	143 100 km²
Rangsorban	95
Víz	0,3%
Időzóna	TJT (UTC+5)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	tádzsik szomoni (TJS)
Nemzetközi gépkocsijel	TJ
Hívószám	992
Segélyhívó telefonszám	112
Internet TLD	.tj
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko AS/NZS 3112
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Tádzsik Köztársaság témájú médiaállományokat.

Tádzsikisztán (tádzsikul: Тоҷикистон) ország Közép-Ázsiában. Magyarországnál másfélszer nagyobb területű köztársaság. A volt Szovjetunió egyik legdélebben fekvő utódállama 1991-ben lett független.

Történelem

I. e. 4000 óta folyamatosan lakott a mai Tádzsikisztán területe.

A történelem során különböző birodalmak területe volt, legtovább a Perzsa Birodalomé. Ennek hatása máig megmaradt: a tádzsik nyelv gyakorlatilag a perzsa nyelv egyik nyelvjárása, üzbég és orosz jövevényszavakkal bővülve.

A Gúrida Birodalom kiterjedése 1200 körül

Az i. e. 4. század végétől az i. e. 2. század első negyedéig a terület a Baktria része volt. A kínai Han-dinasztiával kapcsolatok épültek ki az i. e. 2. században, akik követet küldtek Baktriába, hogy derítse fel a Kínától nyugatra eső területeket.

A 7. században arabok hozták az iszlámot, amit a kínaiak sikertelenül próbáltak megakadályozni. A Tang-dinasztia (618-907) csapatai 751-ben vereséget szenvedtek a Talasz-folyó menti csatában (a mai Kirgizisztán és Kazahsztán határvidékén). A csata máig tartó következménye, hogy Kína elveszítette befolyását Közép-Ázsia felett.

Később az iráni eredetű Számánida Birodalom (819-999) része lett, majd Horezm (Hvárezm) államához tartozott.

A 13. században Dzsingisz kán vezetésével betörtek a mongolok, megsemmisítették Horezm államát és a lakosság jelentős részét lemészárolták. (Mongol hadjárat Horezm ellen 1219-1221.)

Ezt követően a terület a buharai kánsághoz tartozott egészen a 19. század végéig, az orosz fennhatóság („protektorátus") kezdetéig.

Az 1917-es orosz forradalom után Közép-Ázsiában baszmacsoknak nevezett gerillák harcoltak a bolsevikokkal. Függetlenné kívántak válni – eredménytelenül. Négyéves háborúban a túlerőben lévő bolsevikok győztek, közben mecseteket és falvakat égettek fel és keményen elnyomták a lakosságot. A szovjet hatóságok szekularizációs kampányt indítottak, üldözték a muszlim, a zsidó és a keresztény vallásgyakorlást, bezárták a mecseteket, templomokat és zsinagógákat.

1924-ben Üzbegisztán részeként megszervezték a Tadzsik Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. 1929-ben a Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaság önállóan lett a Szovjetunió tagállama. Üzbegisztánban maradtak olyan városok, amelyek lakossága azelőtt tádzsik többségű volt, a legjelentősebb Szamarkand és Buhara volt. Az életszínvonal, az oktatás színvonala és az iparosodottság elmaradt a többi szovjet tagállam szintjétől. Az 1980-as években a Szovjetunióban az itteni háztartások voltak legkevésbé képesek megtakarítani, a magasabb jövedelmi csoportokba az itteni háztartások tartoztak legkisebb arányban, itt volt a legkevesebb egyetemi végzettségű ember 1000 fő közül. Az 1980-as évek végén a tádzsik nacionalisták több jogot kezdtek követelni. 1990-ig nyíltan nem jelent meg semmiféle mozgalom. A következő évben a Szovjetunió összeomlott, Tádzsikisztán kikiáltotta függetlenségét.

Szinte azonnal polgárháború tört ki, különböző frakciók harcoltak egymással. Ezeket a frakciókat leginkább arról lehetett megkülönböztetni, hogy melyik családhoz hűek. Ekkoriban a nem muszlim lakosság, főleg az oroszok és a zsidók menekültek az országból az üldözés és a fokozódó szegénység elől, jobb életkörülményeket remélve Nyugaton vagy más volt szovjet köztársaságban. 1992-ben Emomali Rahmanov került hatalomra és azt máig kezében tartja. A polgárháború idején ő is részt vett az etnikai tisztogatásokban. 1997-ben tűzszünet lépett életbe Rahmanov és ellenzéke, az Egyesült Tádzsik Ellenzék között. 1999-ben békés körülmények között tartottak választásokat. Ez a választás az ellenzék szerint nem volt tisztességes. Rahmanovot a szavazatok hatalmas többségével újraválasztották. Dél-Tádzsikisztánban orosz csapatok állomásoztak 2005 nyaráig, őrizték az afgán határt. A 2001. szeptember 11-i támadás óta amerikai és francia csapatok is állomásoznak az országban.

Az ország délkeleti részén található Gorno-Badahsán autonóm területet síita törzsek lakják. Az iszlám fundamentalizmus talaján álló erők célja a Tádzsikisztántól független iszlám állam kikiáltása.

Földrajz

Domborzat

Területét a Zeravsán-Aláj és a Pamír hegyvidékei és az általuk közrezárt medencék uralják. Az ország területét hegyek borítják; a terület 7%-a van 1000 m alatt, több mint fele 3000 m magasság felett fekszik, csupán északnyugaton és délnyugaton fordulnak elő kisebb síkságok. Az országot alkotó hegyvonulatok:

• Nyugati-Pamír (délkeleten, 7500 méter magasságig).
• Keleti-Pamír (4000 méteres fennsík).
• Alajontúli-hegység (északkeleten, meghaladja a 7100 métert).
• Zaravsáni-hegység (nyugaton, csaknem 5500 méter).

Legmagasabb pontja a Iszmoilí Szomoní-csúcs (korábban Kommunizmus-csúcs), amelynek magassága 7495 méter.

A Pamírban található Fedcsenko-gleccser Ázsia leghosszabbja 71 kilométeres hosszával.

Vízrajz

A hegyi folyók (Pangh/Pandzs, Vahs, Zaravsán) gleccserekből kapják és Közép-Ázsia lefolyástalan vidékeire szállítják vizüket.

Éghajlat

Éghajlata mérsékelt égövi kontinentális. A nagy magasság miatt gyakori a kemény hideg. A csapadék mindenütt kevés, de a zárt völgyekben félsivatagi körülmények uralkodnak.

Térképen

Műholdas kép

Dusanbe

Hudzsand

Kulob

Bohtar

Isztaravsan

Konibodom

Turszunzoda

Ü z b e g i s z t á n

K i r g i z i s z t á n

Pamír

Türkmenisztán

A l á j

K í n a

P a k i s z t á n

A f g a n i s z t á n

Kara-kul

F e r g á n a - v ö l g y

H
i
n
d
u
k
u
s

Kajrokkumi-víztározó

Szarez-tó

Tádzsikisztán domborzati térképe

• 
  Domborzati térkép
• 
  Éghajlati térkép Köppen osztályozásán (angol)
• 
  Az Aláj-hegység, előtérben a Jiptik-völgy
• 
  Tájkép

Élővilág, természetvédelem

Topográfiai és éghajlati tagoltsága folytán növényvilága változatos.

Sivatagi sólyom, az ország nemzeti madara

Nemzeti parkjai

• Pamír Nemzeti Park

Magába foglalja a Pamír-hegység jelentős részét és itt található a harmadik legmagasabban fekvő hegyi ökoszisztéma a Himalája és a Karakorum-hegység után.

Természeti világörökség

Az UNESCO által elismert természeti világörökségi helyszín a Pamír.

Államszervezet és közigazgatás

Az ország elnöke, Emomalii Rahmon

Az elnöki palota

Közigazgatási beosztás

Az országot két tartomány (вилоят [vilojat], ill. ولایتها;) Hatlon, Szugd; egy autonóm tartomány (вилояти мухтор/vlojati muhtor ill. ولایت مختار) Hegyi-Badahsán és egy fővárosi körzet (Ноҳияҳои тобеъи умҳур ill. ناحیه های تابع جمهوری) Nohijahoi tobei Dzsumhurij alkotja.

Szugd Fővárosi körzet (Nohijahoi tobei Dzsumhuri) Hatlon Hegyi-Badahsán (autonóm tartomány)

Védelmi rendszer

Tádzsikisztán alapító tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetnek.

Népesség

Képek A főváros, Dusanbe egy része Tadzsik asszony a gyermekével

A népesség zöme a hegyvidékeket felszabdaló folyóvölgyekben él.

Általános adatok

• Népesség: 8 160 000 fő (2014. januári becslés)
• Népsűrűség: 51,1 fő/km²
• Népességnövekedés: 2,19% (2006 becslés)
• Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 62 év, nők 68 év (2006 becslés)
• Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 37,9%, 15-64 éves 57,4%, 65 év feletti 4,8% (2006)
• Városi lakosság aránya: 32,2% (1999)
• Írástudatlanság: 2,3% (1999)

Népességének változása

A népesség alakulása 1950 és 2021 között

Lakosok száma	1 532 000	1 626 000	1 730 000	1 836 000	1 949 000	1 981 000	2 121 000	2 300 000	8 921 343	9 504 000
	1950	1952	1954	1956	1958	1959	1961	1963	2017	2021

Adatok: Wikidata

Etnikai, nyelvi megoszlás

Tádzsikisztán legnépesebb etnikai csoportja a tádzsik, mely az ország lakosságának 79,9%-át teszi ki, beleszámítva ebbe a mintegy 135 ezer pamírit, akik a tádzsik etnikumon belül külön etnográfiai csoportot alkotnak. (A pamíriakat nem számítva a tádzsik etnikum aránya 77,6%.) További jelentős etnikai csoportok az üzbégek (15,3%), az oroszok (1,1%) és a kirgizek (1,1%), valamint 2,6%-nyi egyéb nemzetiségű lakos. Tádzsikisztán nemzeti kisebbségeit két nagy csoportra szokás osztani. Az egyik csoportot az orosz hódítást és a szovjet megszállást megelőzően is a jelenlegi Tádzsikisztán területén élő etnikai csoportok alkotják, ezek az üzbégek és a kirgizek. A másik csoportot az orosz, majd szovjet uralom alatt betelepültek alkotják, ezek főként oroszok. Az 1992–1997 közötti polgárháború során az orosz lakosság nagyobb része elköltözött. A polgárháború a többi nemzetiség esetében nem okozott jelentős változásokat.

Az ország alkotmánya szerint a hivatalos nyelv a tádzsik. Az orosz nyelv az etnikai csoportok közti érintkezés nyelve. Az alkotmány 2. cikkelye garantálja a nemzeti kisebbségek szabad nyelvhasználatát.

Mecset a fővárosban

Vallási megoszlás

Az ország lakosságának 85%-a szunnita muszlim, 5%-a síita muszlim, 10% egyéb vallású.

Gazdaság

Képek Piackép. Az előtérben egy asszony kenyérfélét árul Munkások érkeztek a gyapotföldre

Tádzsikisztán szegény, hegyvidéki gazdaságú ország. Itt az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó GDP a szovjet utódállamok közül. Élelmiszerének mintegy 70%-át importálja. Mivel a munkalehetőségek igen korlátozottak Tádzsikisztán, több mint egymillió tádzsik állampolgár dolgozik külföldön – 90%-uk Oroszországban.

Mezőgazdaság

Mezőgazdaságát a gyapot monokultúrája jellemzi, öntözött területeken. Területének kevesebb mint 7%-a szántóföld.

Fő termények: gyapot, gabona, gyümölcs, szőlő, zöldség;

Fő tenyésztett állatok: szarvasmarha, juh, kecske.

Ipar

Említésre méltó a nagy hagyományokkal rendelkező selyem- és pamutipar. Kiemelhető még az alumínium- és cementgyártás, a növényi olaj előállítása. Iparában főleg kis elavult gyárakban a könnyűipar és az élelmiszer-feldolgozás jellemző.

Bányászat

Földje ásványkincsekben (kőszén, kősó, higany) és vízenergiában gazdag, de szénhidrogénekben szegény. További ásványkincsek: ezüst, arany, urán, volfrám.

Kereskedelem

Fő külkereskedelmi cikkek:

• Export: alumínium, villamos energia, gyapot, gyümölcsök, növényi olaj, textília
• Import: kőolajtermékek, gépek és berendezések, élelmiszerek

Főbb kereskedelmi partnerek 2015-ben:

• Export: Törökország 19,7% Kazahsztán 17,6% Svájc 13,7%
• Import: Kína 42,3% Oroszország 17,9% Kazahsztán 13,1%

Egyéb

A Pamír vidéke az Afganisztánból Európába irányuló, illegális kábítószer-szállítmányok átrakóhelye.

A 2008-as közép-ázsiai energiaválság a környező országok közül Tádzsikisztánt sújtotta legjobban.

Közlekedés

Az A377-es jelű út Pandzsakent és Dusanbe között

Kultúra

Képek a kultúráról Dusanbe operaháza és színháza A Nemzeti Múzeum épülete A Nemzeti Könyvtár Hisor ősi kastélya Tádzsik család a ramadán végét ünnepli Hagyományos esküvő Forgó táncos, Dusanbe Egy férfi a nemzeti ételt, a plov-ot készíti Asszonyok a hagyományos ruhában Ifjú házaspárok

Az országban 2007 óta tilos nyilvánosan ünnepelni a születésnapokat, 2013 óta az újévi mulatságok sem engedélyezettek. 2015 óta tilos megünnepelni a karácsonyt az iskolákban.

Oktatási rendszer

2008-ban az oktatásra fordított kiadás a GDP 3,5% volt. Egy UNICEF által támogatott felmérés szerint a lányok körülbelül 25%-a képtelen a szegénység és nemi diszkrimináció miatt a kötelező elemi iskolai oktatásban részt venni, bár általánosságban az írni-olvasni tudás aránya viszonylag magas Tádzsikisztánban.

Ünnepek

dátum	név	helyi név	megjegyzés
Jan 1	Újév	-	-
Febr 23	Fegyveres erők napja	-
Marc 8	Nemzetközi nőnap	-	-
Marc 20 – 22	Perzsa újév	Navruz	-
Ápr 6	A nemzet vezetőjének napja	-	-
Máj 1	A munka ünnepe	-	-
Máj 9	A győzelem napja	-	II. vh. vége
Jún 27	Nemzeti Egység Napja	-	-
Szept 9	Függetlenség napja	-	1991.
Nov 6	Az alkotmány napja	-	-
Nov 24	A zászló napja
változó	Eid al-Fitr	Eid-i-Ramazon	ramadán vége
változó	Eid ul-Adha		70 nappal a ramadán vége után

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Tádzsikisztán témájú médiaállományokat.

• Tádzsikisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)