Módos
| Módos (Јаша Томић, Jaša Tomić) | |
 | |
| A Nagyboldogasszony római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Közép-bánsági |
| Község | Torontálszécsány |
| Rang | városi jellegű település |
| Irányítószám | 23230 |
| Körzethívószám | +381 23 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2373 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 85 m |
| Terület | 82 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 29″, k. h. 20° 51′ 11″45.441389°N 20.853056°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 29″, k. h. 20° 51′ 11″45.441389°N 20.853056°E | |
| Módos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Módos témájú médiaállományokat. | |
Módos (szerbül Јаша Томић / Jaša Tomić, németül Modosch, románul Modoș, bolgárul Модош) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Torontálszécsány községben. Közigazgatásilag hozzá tartozik még a kihalófélben lévő Káptalanfalva is.
1924-ben a város nevét Jaša Tomić-ra változtatták, Jaša Tomić (1856–1922) vajdasági (verseci születésű) szerb újságíró, író, politikus és képviselő emlékére.
2005. tavaszán a Temes áradásának következtében a falut nagy árvíz sújtotta jelentős anyagi károkkal. Az utóbbi 100 évben ez volt Bánság legnagyobb árvize.
Fekvése
A település a szerb-román határ mellett fekszik. Északon Párdánnyal, nyugaton Istvánföldével, délnyugaton Káptalanfalvával, keleten Csávossal, délen pedig Torontálszécsánnyal és Surjánnal határos. Nagybecskerektől kb. 43 km távolságra van.
Neve
Mai szerb nevét Jaša Tomić (1856–1922) szerb publicistáról és politikusról kapta.
Története
Módos nevét 1323-ban említette először oklevél Modus néven.
A település 1323. előtt Magyar Pál és András birtoka volt.
1323-ban való osztozkodásukkor Módos András mesternek jutott.
1333-ban már egyházas hely volt. A pápai tizedjegyzék szerint papja ez évben 21 garas pápai tizedet fizetett.
1910-ben 4750 lakosából 878 magyar, 1941 német, 1374 szerb volt. Ebből 2973 római katolikus, 1550 görögkeleti ortodox, 101 izraelita volt.
1920-ig Torontál vármegye Módosi járásához tartozott, ekkor Romániához csatolták, ahonnan településcserével került a Szlovén–Horvát–Szerb Államhoz 1924-ben, ahol az egyidejűleg Romániához csatolt Zsombolya pótlására járásszékhely lett.
Népesség
Demográfiai változások
| 1869 | 1900 | 1921 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4272 | 4614 | 4750 | 4378 | 4569 | 4420 | 3831 | 3625 | 3544 | 2982[2] | 2373[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2126 | 71,29 |
| Magyarok | 251 | 8,41 |
| Cigányok | 142 | 4,76 |
| Jugoszlávok | 125 | 4,19 |
| Bolgárok | 29 | 0,97 |
| Macedónok | 11 | 0,36 |
| Horvátok | 10 | 0,33 |
| Románok | 9 | 0,30 |
| Montenegróiak | 8 | 0,26 |
| Oroszok | 8 | 0,26 |
| Németek | 6 | 0,20 |
| Muzulmánok | 4 | 0,13 |
| Szlovének | 1 | 0,03 |
| Bunyevácok | 1 | 0,03 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Közlekedés
A település egykor vasúti csomópont volt; érintette a Temesvár–Módos-vasútvonal. A vasúti forgalom napjainkra megszűnt.
Híres emberek
- Itt született 1864. december 14-én László Árpád zeneszerző, zenepedagógus és zenekritikus
- Itt született 1873-ban Osztie Andor magyar levéltáros, szerkesztő, újságíró
Látnivalók
- Római katolikus temploma - Közép-Bánság legnagyobb temploma, 1911-ben épült Nagyboldogasszony tiszteletére, neogótikus stílusban
Galéria
-
A katolikus templom -
A görögkeleti templom -
Módos látképe -
A 2005-ös árvíz -
Szép üveges ablak Szent László királyyal -
A módosi katolikus templom belsője -
Szép rozetta
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Györffy György: Kevevármegye
