Luvi nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Luvi
Luwian Hieroglyphs from Karatepe.svg
karatepei felirat
Beszélik Alsó-Hatti
Terület Anatólia
Beszélők száma 0 (anyanyelvi) fő
Nyelvcsalád indoeurópai nyelvcsalád(?)
   anatóliai nyelvek
    luvi nyelv
Ágak lük nyelv
káriai nyelv
lüdiai nyelv[1]
Írásrendszer hieroglif írás (luvi hieroglif)
ékírás
Nyelvkódok
ISO 639-3 xlu
Luwian Language de.svg
a luvi nyelv használatának fontosabb térségei

A luvi nyelv (elterjedt írásmóddal luwi, luwian) az anatóliai nyelvek egyike. Az ókorban Anatólia délkeleti részén, főleg Kizzuvatna térségében beszélték. Írásrendszere merőben eltér a rokon hettita nyelvtől, mert míg a hettiták az asszír ékírást vették át és használták saját írásaikban, a luviak saját hieroglif írást alakítottak ki. A luvi nyelv sohasem volt a Hettita Birodalom hivatalos nyelve, de széles körben beszélték és használták. Az epigrafikus emlékeken a birodalmi korból is több feliratuk ismert, a luvi írás egészen Anatólia legnyugatibb részéig, Trója városáig is terjedt, mivel innen is ismert egy hettita tisztviselő luvi feliratú pecsétnyomója. A luvi nyelv fénykorában Anatólia központi és északi területein kívül szinte mindenhol ezt beszélték a Hettita Birodalom területén. A Hattuszasztól alig két napi járóföldre keletre eső Tapikka és az északkeletre eső Szapinuva levéltárai és pecsétnyomói alapján már a középhettita korban is messzire terjedt észak felé.

Az újhettita királyságokban fokozatosan átvette a hettita nyelv helyét, részben keveredett azzal is, és az arameussal. Ezek a jellegzetes hettita–luvi-arámi keveréknyelvek egész Észak-Szíria és Nyugat-Mezopotámia területén léteztek. A luvi nyelv – és keverékei – használata végül az i. e. 7. században, az újasszír hódítások idején tűnt el.

Rokonsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tarhuntanu luvi feliratú pecsétnyomója Trója VIIb rétegéből

A luvi nyelv az anatóliai nyelvcsalád tagja. Rokona a hettitának, talán annak egy nyelvjárása, vagy egy hettitaszerű nyelv ötvöződése egy korai nem-indoeurópai nyelvvel. A luvi nyelv jelentőségét az adja, hogy kapcsolatot teremt a hettita nyelv és az ógörög, etruszk (feltételes módon, mivel az etruszk nyelv még nem ismert annyira, hogy a rokonságát kellően megalapozottan lehetne kutatni) és latin nyelvekkel a belőle kialakuló lük, lüd, phrüg és káriai nyelveken keresztül.

Az indoeurópai nyelvek kentum ágával rendkívül sokrétű kapcsolata van. Így – a hettitához hasonlóan – főneveik többsége š hangra végződik (lásd görög sz, latin -us). A lokativusként használt -i és -iya ragok fontos helynévképzők a kentum nyelvekben. Az ógörög nyelvben gyakori – és sokáig nem-indoeurópainak gondolt – állandó mássalhangó-kapcsolatok is innen erednek, mint az ssz, nk, nkh, nt, nth, nksz, ksz, psz, kh.

Szerkezetében is hasonló hozzájuk, az úgynevezett tárgyeset nyelvekhez tartozik, mint a német, a latin és a görög is, bár ezekhez tartozik a finn, a magyar, a török és a japán is. Ezekben a nyelvekben az igék tárgya (a főnév) és az ige ragozása eltérhet egymástól. (Latinban például dominus venit, „az úr jön” és dominus servum audit, „az Úr meghallja a rabszolgákat”.)

A luvi eredetű és luviban jövevény szavak azonosítása és elkülönítése még komoly kihívást jelent a nyelvészek számára. Az ékírásos anyag hettita környezetben született, és semmi sem árulkodik arról, hogy ezekben melyik szó melyik nyelvből származik. Az ékírás írásképe egyébként is hettitizálhatta a luvi nyelvet – másképp mondva az ékírásos anyagban a hettita nyelv szabályainak és az ékírás lehetőségeinek megfelelően írták a szavakat. Norbert Oettinger 1986-ban az ékírásos luviból kifogástalan hettita fonológiát és morfológiát vezetett le. Craig Melchert ezeket a levezetéseket következetesen elutasítja. Ugyanakkor elismeri, hogy a hettita és a luvi nyelv összetett rokonsági viszonyban van egymással, nemcsak ősük lehetett közös, hanem a történelem folyamán oda-visszahatás érte mindkettőt a másik részéről. Ma már úgy tűnik, hogy a luvi nyelv hatása a hettitára sokkal mélyebb volt, mint azt a 20. század végén eredetileg feltételezték. A hettita nyelv szerkezetének változása az óhettita és a középhettita között – így például a ragok alakulása – a luvi hatása lehet.

a luvi írás és az égeikumi írások kapcsolata
phaisztoszi korong lineáris A írás lineáris B írás arkalokhóri balta luvi írás
02 04,07,10 04 Luvi A1.jpg ; Luvi A2.jpg a2, Luvi x027.jpg (?)
03 Luvi CAPUT.jpg vagy Luvi CAPUT3.jpg CAPUT
07 Luvi SIGILLUM.jpg ; Luvi IUDEX.jpg ; Luvi IUSTITIA.jpg vagy Luvi LUNA2.jpg SIGILLUM, IUDEX, IUSTITIA, LUNA
10 AB79 01 zu Linear B Syllable B020 ZO.svg zo Luvi zi.jpg zi
11 Luvi SOL1.jpg ; Luvi A465.jpg ; Luvi A467.jpg ; Luvi SOL3.jpg SOL, SOL3
12 AB78 01 qe Linear B Syllable B078 QE.svg qe Luvi pax.jpg PANIS, pax
Linear B Syllable B077 KA.svg ka Luvi ROTA.jpg ROTA, ḫara, ḫari
15 A364 01 B232 Luvi wa7.jpg wa7, wi7
16 AB74 01 ze? Luvi zi3v2.jpg ANNUS, zi3, Luvi zi2.jpg ; Luvi zi2v.jpg VIR, zi2
17 A322 01 Luvi la2.jpg la2, li, lu
Linear B Syllable B044 KE.svg ke Luvi kix.jpg kix
Linear B Syllable B073 MI.svg mi Luvi mi2.jpg mi2 Luvi A6.jpg a
Linear B Syllable B007 DI.svg di Luvi tu3.jpg ; Luvi tu3v.jpg tu3
Linear B Syllable B051 DU.svg du
Linear B Syllable B005 TO.svg to
18 AB37 01 ti Linear B Syllable B037 TI.svg ti Luvi x026.jpg ; Luvi su.jpg ta4, su, BONUS2
22 A318 01 Luvi MENSA.jpg THRONUS, MENSA
23 AB05 01 to vagy AB06 01 na Linear B Syllable B006 NA.svg na 13 13 Luvi na2v1.jpg ; Luvi na2.jpg na2
24 AB54 01 wa Linear B Syllable B054 WA.svg wa Luvi 027.jpg (?)
26 Luvi su2.jpg su2, CORNU
27 Luvi si2.jpg si2
28 Luvi li2v1.jpg ; Luvi li2.jpg li2, UNGULA
29 AB80 01 ma Linear B Syllable B080 MA.svg ma 08 08 Luvi LEO.jpg ; Luvi ma.jpg LEO, BESTIA, ma Luvi max2.jpg max
30 AB13 01 me, AB85? Linear B Syllable B023 MU.svg mu
31 AB81 01 ku Linear B Syllable B081 KU.svg ku Luvi ka3.jpg ka2, SUB Luvi ku.jpg ku
32 Luvi AVIS2.jpg AVIS2
33 Luvi PISCIS.jpg PISCIS
34 AB39 01 pi Linear B Syllable B039 PI.svg pi Luvi pi(v).jpg pi
35 AB04 01 te Linear B Syllable B004 TE.svg te 09 09 Luvi Telipinu.jpg Telipinu
36 AB30 Linear B Syllable B030 NI.svg ni Linear B Syllable B030 NI.svg ni Luvi wi.jpg wi
37 Linear B Syllable B033 RA3.svg rai, ra3 Luvi A161.jpg (?)
38 Luvi ASTERISK.jpg ASTERISK
39 AB28 01 i Linear B Syllable B028 I.svg i 02 02 Luvi I1.jpg i, Luvi Tesub.jpg Tarḫunt Luvi x018.jpg (?) Luvi ha2v.jpg ḫatti, ḫa2
40 AB26 01 ru, AB27 01 re Linear B Syllable B026 RU.svg ru, Linear B Syllable B028 RE.svg re Luvi ru2.jpg ; Luvi ru2v.jpg ru2
41 Luvi A374.jpg (?)
Linear B Syllable B059 TA.svg ta Luvi ta00.jpg ; Luvi ta01.jpg ASINUS, ta
43 AB66 01 ta2 Linear B Syllable B066 TA2.svg ta2 Luvi x026.jpg ta4, lix
45 AB76 01 ra2 Linear B Syllable B076 RA2.svg ra2 Luvi ra2.jpg ra
Linear B Syllable B031 SA.svg sa Luvi sa3.jpg ; Luvi sa3v1.jpg CAPRA, sa3
Linear B Syllable B009 SE.svg se
Linear B Syllable B010 U.svg u Luvi U2.jpg u

Írásrendszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Luvi nyelven kétféle írással írtak: az ékírás hettita változatával és a luvi hieroglifákkal. A luvi írásrendszert korábban a hettita nyelv hieroglif változatának tartották, ma is gyakran előfordul, hogy hettita hieroglifáknak nevezik, de ez tévedés. A fontosabb feltárt hettita levéltárak (Hattuszasz, Kanis, Szapinuva, Tapikka) mind tartalmaznak luvi nyelvemlékeket is. A hieroglif írásukból jelenleg 534 különböző jel jelentése ismert[2], amelyek egy kis része kétbetűs szótagot, nagyobb része egy-egy komplett kifejezést jelent (vagyis szójel). Sem a képek rajzolatai, sem az írás belső logikája nem hasonlít a kortárs egyiptomi hieroglifákhoz, teljesen önálló alkotásnak tekintendő.

A két írásrendszert eltérő célokra használták. Folyóírásként az ékírást, mivel a kor írófelületén, az agyagon az ékeket sokkal könnyebb volt írni, mint a képeket. A hieroglifákat a faragást, festést igénylő felületeken alkalmazták.

Átírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ékírásos anyagot a hettitával azonos módon írjuk át. A luvi hieroglifák átírása a hettita átíráshoz hasonló. Az írásrendszer félig szó-, félig szótagírás. Az ismert hangértékű jeleket dőlt kisbetűvel írják át. Azokat a hieroglifákat, amelyeknek hangértéke nem ismert, de jelentése igen, a nemzetközi megállapodás szerint dőlt nagybetűvel, latin nyelven adják meg.

Hangtana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A luvi nyelv hangtanának rekonstrukcióját az ékírásos nyelvemlékekre és más indoeurópai nyelvek hangtanának összehasonlítására alapozzák. Az alábbi táblázat a hangkészlet mássalhangzói közül legvalószínűbben jelen lévő hangokat tartalmazza. Valószínűleg voltak más mássalhangzók is, amelyeket a hettita nyelv leírására kialakított és alkalmazott ékírással nem jelölhettek. Az š azonos lehet a hettitában is jelen lévő š-szel, és valószínűleg itt is sz-ként olvasandó.

  bilabiálisok labiálisok alveolárisok palatálisok velárisok laringálisok
1* 2* 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2
explozívák p b     t d     k g    
nazálisok   m       n            
pergőhangok           r            
réshangok         š z         ħ ʕ
approximantok       w   l   y        

* 1 = zöngés, 2 = zöngétlen

Csak három magánhangzó bizonyított, az a, i és u, mindháromnak van rövid és hosszú változata. A magánhangzó hosszúsága sokszor a szó adott helyzetbeni jelentésére, funkciójára utal. Megfigyelhető a rotacizmus, például īdi → īri (= megy) vagy wala → wara (= meghal). A d hang időnként zöngésedik mássalhangzótorlódásnál, például adtuwari → aztuwari (= eszik).

Nyelvtana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hettita nyelvhez hasonlóan a luviban sincs nemi megkülönböztetés, ehelyett élő és élettelen ragozás van. Az egyes és többes szám mellett néhány élőfőnévnek lehet kétféle többes száma, az egyszerű és kollektív többes (collectivus). Hat eset létezik, ami kevesebb a hettitánál: alanyeset (nominativus), birtokos eset (genitivus), részes-helyhatározói eset (dativus-locativus), tárgyeset (accusativus), határozói eset (általános és eszközhatározó, ablativus-instrumentalis) és megszólító eset (vocativus).

A nyelvtan összességében még nagyon homályos. Az alábbiak nagyrészt Craig Melchert megállapításai.

Főnévragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Konszenzus látszik abban, hogy a -ša/-za végződések az egyes számú élettelen főnevek alany- és tárgyeset (nominativus-accusativus) végződése és ragja. Az élő főneveknél -iš/-in, kivéve az u-tövűeket, itt -uš. Az élők többes számú alanyesetvégződése -inzi/-anzi. Az esetragok nagyon hasonlóak a hettita ragozáshoz. Csak az alany- és tárgyesetben van különbség az élő és élettelen között.

egyes szám példa többes szám példa
luvi magyar luvi magyar
élő alanyeset -iš, -uš, -in telipinuš növény -anzi, -inzi telipinzi növények
növényeket
élő tárgyeset -n, -an telipinun növényt
élettelen alany- és tárgyeset -Ø, -n ḫar kerék
kereket
-a, -aya ḫaraya kerekek
kerekeket
élő/élettelen birtokos eset -š, -ši ḫaraš keréké
élő/élettelen részes- és helyhatározó -i, -iya ḫariya keréknek
(keréken)1
-anza ḫaranza kerekeknek
(kerekeken)
élő/élettelen eszköz- és általános határozó -ati ḫarašati kerékkel2 -ati ḫarašati kerekekkel
1A magyar helyhatározói eset nem egészen felel meg a locativusnak
2 A magyarban nincs határozói eset

Melléknévragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

egyes szám példa többes szám példa
luvi magyar luvi magyar
közös alanyeset -ašiš, -išiš wàšiš -ašinzi wàšinzi jók
jókat
közös tárgyeset -ašin, -išin wàšin jót
semleges alany- és tárgyeset -ašanza, -išinza wàšanza
jót
-aša, -iša wàša jók
jókat
részes- és helyhatározó -ašan, -išan wàšan jónak
(jón)
-ašanza, -išanza wàšanza jóknak
(jókon)
eszköz- és általános határozó -ašati, -išati wàšati jóval -ašati, -išati wàšati jókkal

Névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  személyes névmás birtokos névmás
önállóan ragként önállóan
egyes szám én amu, mu -mu, -mi ama-
te tu, ti -tu, -ti tuwa-
ő (apa-) -aš, -ata, -an, -du apaša-
többes szám mi anzaš, anza -anza anza-
ti unzaš, unza -manza unza-
ők (apa-) -ata, -manza apaša-

Igeragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A luvi igeragozás nagyon hasonlít a hettita -ḫi ragozáshoz. Itt is csak jelen- és múlt idő létezik, az egyes- és többes szám, valamint a személyek az általános első-, második- és harmadik személyűek. Csak aktív igék ismertek, bár vannak jelei a középpasszív alakoknak is.

A főnévi igenév képzője: -una. (Pi = „ad”, piuna = adni)

jelen múlt felszólító jelen múlt felszólító jelen múlt felszólító
egyes szám 1 -wi -ḫa piwi piḫa adok adtam (adjak)
2 -ši -ta Ø piši pita pi adsz adtál adj
3 -ti(r) -ta(r) -tu(r) piti pita pitu (ő) ad adott adjon
többes szám 1 -mina -ḫana pimina piḫana adunk adtunk (adjunk)
2 -tani -tan -tanu pitani pitan pitanu adtok adtatok adjatok
3 -nti -nta -ntu pinti pinta pintu adnak adtak adjanak

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Thomas V. Gamkrelidze & Vaszilij V. Ivanov (1990.). „Az indoeurópai nyelvek őstörténete”. Scientific American (magyar kiadás) (5), 77-83. o.  
  2. luwian signlist

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]