Eötvös Loránd Tudományegyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fausto (vitalap | szerkesztései) 2021. május 18., 07:01-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Rektorok)
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata
Alapítva1635
AlapítóPázmány Péter
NévadóEötvös Loránd (ember)
Rövid névELTE
HelyBudapest, Szombathely, Nyíregyháza
MottóA tudás közössége
Típus
  • állami fenntartású kutatóegyetem
  • nyílt hozzáférést biztosító kiadó
Oktatók számakb. 1600 fő
Hallgatói létszámkb. 28 000 fő
RektorBorhy László (2017. augusztus 1. – )[1]
Tagság
  • Coimbra Group
  • Utrecht Network
  • LIGO Tudományos Együttműködés
  • Európai Egyetemek Szövetsége
  • European Alliance for Social Sciences and Humanities
  • Agence universitaire de la Francophonie
  • Coalition for Advancing Research Assessment
Elérhetőség
Cím1053 Budapest, Egyetem tér 1–3.
Elhelyezkedése
Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata (Budapest)
Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 03′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 03′ 31″
Térkép
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata weboldala
Névváltozatok
Időszak
Név
1635–1769Nagyszombati Jezsuita Egyetem
1769–1784Királyi Magyar Tudományegyetem
1784–1873Pesti Királyi Tudományegyetem
1873–1921Budapesti Tudományegyetem
1921–1950Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem
1950 ótaEötvös Loránd Tudományegyetem
A jogi kar légi felvételen
Lágymányosi campus
Eötvös Collegium
Trefort-kert, bölcsészkar

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE), latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek. Pázmány Péter esztergomi érsek alapította 1635-ben Nagyszombatban, majd 1777-ben a négy karral működő egyetemet a jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia királynő áthelyezte Budára, 1784-ben, II. József uralkodása idején pedig Pestre költöztették. Egykori Hittudományi Karának jogutódja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.

Kezdetben Nagyszombati Jezsuita Egyetemnek, 1769-től Királyi Magyar Tudományegyetemnek, újabb áthelyezése után Pesti Királyi Tudományegyetemnek, 1873-tól 1921-ig Budapesti Tudományegyetemnek, 1921-től Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemnek nevezték; Eötvös Loránd fizikus, politikus nevét 1950. szeptember 15-e óta viseli. Jelenleg nyolc karral, valamint egy kari jogú intézettel működik, és mintegy 28 ezer hallgatója van Budapesten, Szombathelyen és Nyíregyházán.[2]

Története

Jogelődjét, a Nagyszombati Jezsuita Egyetemet Pázmány Péter esztergomi érsek és teológus alapította, hogy „a harcias nemzet lelkülete megszelidüljön és az egyházkormányzásra és az állam szolgálatára alkalmas emberek képeztessenek”. Vezetését a jezsuitákra bízta. További idézetek az 1635. május 12-én kelt[3] alapítólevélből:

„ha idő múltával (ha Isten a török igától megszabadítja) alkalmasabb város találkoznék az Egyetem számára, szabadságában álljon a Jézus Társaságnak ezt a mi alapításunkat […] máshová átvinni, úgy azonban, hogy az esztergomi egyházmegyén kívül ne kerüljön […] Ha pedig […] az Egyetem Magyarországon nem állhatna fenn tovább, hanem külső és belső ellenség […] erőszakából […] a Társaság atyái távoznának […] köteles legyen a Társaság […] Magyarországon kívül magyar kispapok használatára fordítani az adományozott 100 000 forint tőkét és kamatát, úgy, hogy belőle papságra alkalmas ifjak neveltessenek és kötelesek legyenek felszentelésük után Magyarországra visszatérni […] változatlan akaratunk, hogy ha a kispap nevelés megszűnik, a tőlünk átruházott összeg gyümölcseit a Társaság atyái az Egyetem előbbi használatára fordítsák, és az Egyetem folytatódjék. Köteles lesz a Társaság arra is, hogy Nagyszombatban még ebben az 1635. évben egy filozófiai kurzust kezdjen, a következő években pedig állandóan három filozófiai kurzus legyen etikával és matematikával együtt a skolasztikus teológia két professzorával.”[4]

Nagyszombatban

Az egyetemnek kezdetben csak egy kara volt, a bölcsészeti és teológiai, de fokozatszerzésére jogosított. Jogi kara 1667-ben jött létre, orvostudományi kara pedig 1769-ben; ekkor vált a klasszikus értelemben vett egyetemmé. 1774-ben az udvari bizottság azt ajánlotta, hogy az egyetemet költöztessék Pestre, az Anton Erhard Martinelli tervei szerint 1716-ban épült Invalidusok házába (ma: Fővárosi Önkormányzat, 1052 Városház u. 9-11.). Mária Terézia nem ellenezte az egyetem elköltöztetését, de helyszínnek Budát javasolta, és ragaszkodott ahhoz is, hogy előbb az egyetem tanulmányi rendjét alakítsák ki úgy, hogy az oktatásban a vallás és az állam érdekei is érvényesüljenek. Az átalakítás időigénye miatt a költözést levették a napirendről, viszont ösztönzőleg hatott rá a jezsuita rend kényszerű feloszlatása (1775). Ezután az udvar bizottságot küldött ki annak megvizsgálására, hogy mennyibe kerülne a működtetés a három lehetséges helyszínen. Megállapították, hogy a működés Budán közel 20 000, Pesten majdnem 130 000 forinttal kerülne többe, mint Nagyszombatban. Budán a városi magisztrátus kimondta, hogy pénzzel is hajlandó segíteni az átköltöztetést, sőt, a várost a nagyobb közbiztonság érdekében ki is világítják. Az orvosi kar gyakorlati képzéséhez felajánlották a vár lábánál lévő városi kórházat, így a Niczky Kristóf vezette bizottság 1776. december 22-én az egyetem Budára helyezését javasolta. Mária Terézia elfogadta a javaslatot.

1777 nyarán az egyetem felszereléseit szekerekre rakták, majd Kempelen Farkas vezetésével a Vágon és a Dunán hajókon, tutajokon Budára szállították.

Budán

A teológiai kar a volt budai jezsuita rendházba költözött, a többit a királyi palotában helyezték el[5] úgy, hogy a trónterem lett az egyetem aulája. A Füvészkert (eléggé viszontagságosan) a Krisztinavárosba költözött. A tanévet november 3-án az új helyen a szokásnak megfelelően megkezdték, de az építkezés elhúzódása miatt az ünnepélyes megnyitóra csak 1780 tavaszán került sor. Az átköltözéssel az érseki egyetem királyi egyetemmé alakult: Mária Terézia 1780. március 15-én kelt ünnepélyes beiktató levele a Diploma Inaugurale lényegében az egyetem második alapítólevele. Ezt 1780. június 25-én (Mária Terézia koronázásának 39. évfordulóján) országos ünnepségen adta át Pálffy Károly alkancellár a rektornak.[3] Ezzel az intézmény neve Királyi Magyar Tudományegyetemre változott.

A hazai mérnök- és állatorvosképzést már Budán kezdték el – eleinte speciális tanfolyamokon, majd 1782-ben megszervezték az Institutum Geometricumot (mérnöki intézet) és Budán az egyetem az intrikák sűrűjébe került: a befolyásukkal elégedetlenek jóformán feljelentéssel egyenértékű „beszámoló” levelekkel árasztották el a királyi udvart. Jórészt ezek miatt az ifjúság nevelésének ügyét különösen fontosnak ítélő II. József (még társuralkodóként) 1781-ben és 1783-ban is meglátogatta az egyetemet, hogy személyesen győződjön meg annak helyzetéről. Első látogatása után, 1782. szeptember 19-én elrendelte, hogy a bölcsészkar részeként hozzák létre az Institutum geometricumot (Mérnökképző Intézet). A műszaki egyetemnek ez az elődje 1857-ig volt a bölcsészkar része. Ekkor alapították az Állatgyógyintézetet is. A problémák részletes vizsgálatával Ürményi Józsefet bízta meg. Ürményi megállapította, hogy a budai egyetem oktatása közel sem olyan rossz, mint azt a levélírók jellemezték. Javaslatai alapján II. József 1784. május 26-án elrendelte, hogy az egyetemes történet tanítását helyezzék át a bölcsészkarra. 1784. őszi félévétől bevezettette a bécsi egyetem bölcsészeti tanulmányi rendjét (Entwurf für das philosophische Studium), és ennek megfelelően a képzés időtartamát (ismét) három évre emelte. Új tanárokat nevezett ki, ezzel áttértek több tantárgy német nyelvű oktatására.

Pesten

II. József 1784-ben az egyetemet Pestre költöztette, hogy az ország legfőbb hivatalait (Magyar Kamara, Helytartótanács, Királyi Kúria) Budára telepíthesse:

  • a bölcsészkart a Curia utcába, a Kúria volt épületébe (az épületet a 19. században lebontották);
  • a jogi kart a volt pálos kolostorba (Egyetem tér 1-3);
  • az orvosi kart az Újvilág (ma Semmelweis) utcába (Semmelweis u. 2);
  • a könyvtárat a volt ferences kolostorba.

Budán maradt a csillagvizsgáló és nyomda, a hittudományi kar pedig egy ideig szünetelt.

A fejlődés főbb állomásai Pesten:[5]

  • 1859-ben az orvosi kar: a Múzeum körúton kapott helyet
  • 1871-ben, a Trefort kertben épült fel a Vegytani Intézet,
  • 1874-ben a középső épület egy szárnya a Szerb utcában,
  • 1876-ban az Egyetemi Könyvtár.
  • 1877-ben kezdték építeni a belső (az Üllői út, Mária utca, Baross utca, Szentkirályi utca által határolt terület),
  • 1898-ban a külső (az Üllői út, Korányi u., Tömő u., Balassa u., Szigony utca által határolt terület. Ez eredetileg a Füvészkert területe volt, de a telep építése miatt a Füvészkert területe kb.: 2/3-ára csökkent) klinikai telepet.
  • 1881-ben a Múzeum körúton (Múzeum krt 4/a-8/a.) a Műegyetem számára emeltek épületeket, ezekbe 1911-ben a bölcsészkar költözött.

Az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt: ekkor vezették be a magyar nyelv állami használatát. A neoabszolutizmus idején valójában németesítő célzattal, de hasznos reformokat vezettek be, többek között a Teológiai Karból egyenjogúsították a Bölcsészeti Fakultást. Az 1867-es kiegyezés után kezdődött az egyetem történetének legintenzívebben fejlődő szakasza: a századfordulóra a világ 15 legjelentősebb egyeteme közé került. Nők 1895 óta iratkozhatnak be az egyetemre.

Tercenárium 1935-ben

1921–1950 között a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem nevet viselte.

Az ELTE Természettudományi Kara 1949-ben vált ki a bölcsészkarból. 1950-ben állami utasításra elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást, ami önálló akadémia lett. 1951 elején államigazgatási okokból önálló egyetemmé vált az Orvostudományi Kar.

A tudományegyetem nagypecsétje 1880-ból
A Bölcsészettudományi Kar főépülete (a felújítás előtt 2007-ben), Múzeum körút 6-8.
ELTE, Lágymányosi Campus
Egyetemi Könyvtár
A jogi kar nappal 2017-ben
A jogi kar este 2017-ben

Az egyetem léte 1950-ben komoly veszélybe került, megszűnt évszázados joga a tudományos fokozatok adományozására. Új nevet is kapott: Eötvös Loránd Tudományegyetem lett. 1953 és 1956 között két-két kisebb karra bomlott fel, a Természettudományi és Bölcsészettudományi fakultásra. Az 1956-os forradalom után az ELTE sokáig nem részesült számottevő fejlesztésben, ezért épületeinek állaga igen leromlott, s a rendszerváltozás után az ELTE hallgatói létszáma az ország többi intézményéhez hasonlóan intenzíven nőtt.

Az egyetem csak 1993-ban nyerte vissza a tudományos fokozatadás jogát. (Ezért van bizonyos fennakadás az ún. „kisdoktorik” európai uniós elfogadásánál.)

Hallgatói, tanárai közé számos ismert magyar személyiség tartozott.

Az egyetemi karok

Az új karok 2003. szeptember 1. napjától kezdték meg működésüket.

Kar Rövidítés Irányítószám Postacím
Állam- és Jogtudományi Kar ÁJK 1053 Egyetem tér 1-3.
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar BGGyK 1097 Ecseri út 3.
Bölcsészettudományi Kar BTK 1088 Múzeum krt. 4
Informatikai Kar IK 1117 Pázmány Péter sétány 1/C.
Pedagógiai és Pszichológiai Kar PPK 1075 Kazinczy utca 23-27.
Tanárképző Főiskolai Kar TFK 1075 Kazinczy utca 23-27.
Tanító- és Óvóképző Kar TÓK 1126 Kiss János altáb. utca 40.
Társadalomtudományi Kar TáTK 1117 Pázmány Péter sétány 1/A.
Természettudományi Kar TTK 1117 Pázmány Péter sétány 1/A.

Alapítás és dékánok

Kar Rövidítés Alapítva Megszűnt Intézetek száma Oktatók száma[6] Hallgatók száma Dékán
Állam- és Jogtudományi Kar ÁJK 1667 0 4172 Sonnevend Pál
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar BGGyK 2009 5 2094 Papp Gabriella
Bölcsészettudományi Kar BTK 1667 18 589 6960 Bartus Dávid
Informatikai Kar IK 2003 4 3128 Horváth Zoltán
Pedagógiai és Pszichológiai Kar PPK 2003 8 3963 Zsolnai Anikó
Tanárképző Főiskolai Kar TFK 1983 2003 0
Tanító- és Óvóképző Kar TÓK 2000 0 1831 Márkus Éva
Társadalomtudományi Kar TáTK 2003 6 1762 Juhász Gábor
Természettudományi Kar TTK 1949 5 3815 Kacskovics Imre

Állam- és Jogtudományi Kar (ELTE-ÁJK)

Bővebben: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.

A jogi kar épülete 1935-ben

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (ELTE-BGGyK)

Bővebben: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

1097 Budapest, Ecseri út 3.

  • gyógypedagógia

Bölcsészettudományi Kar (ELTE-BTK)

Bővebben: ELTE Bölcsészettudományi Kar

1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, B, C, D, F, I, Múzeum krt. 6–8, 6–8/A

Informatikai Kar (ELTE-IK)

Bővebben: ELTE Informatikai Kar

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.

  • programtervező informatikus (magyar és angol nyelven)
  • Műszaki menedzser
  • Gépészmérnök (Szombathely)

Felsőfokú szakképzések

  • általános rendszergazda
  • web-programozó

Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE-PPK)

Bővebben: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar

A Pedagógiai és Pszichológiai Kar 2003-ban jött létre a Tanárképző Főiskolai Kar (ismertebb korábbi nevén: Budapesti Tanárképző Főiskola) egyes részeinek, az ELTE Bölcsészettudományi Karhoz tartozó Pszichológiai Intézet pedagógiai tanszékeinek és az ELTE Tanárképzési és -továbbképzési Koordinációs Központnak az összevonásával.[7] 1075 Budapest, Kazinczy u. 23–27.

1064 Budapest, Izabella u. 46.

1117 Budapest, Bogdánffy Ödön u. 10.

Felsőfokú szakképzés

  • intézményi kommunikátor

Tanító- és Óvóképző Kar (ELTE-TÓK)

Bővebben: ELTE Tanító- és Óvóképző Kar

1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40.

  • csecsemő- és kisgyermeknevelő
  • óvodapedagógus
  • óvodapedagógus – német nemzetiségi szakirány
  • óvodapedagógus – szerb nemzetiségi szakirány
  • tanító
  • tanító – német nemzetiségi szakirány
  • tanító – szerb nemzetiségi szakirány

Felsőfokú szakképzések

  • ifjúságsegítő
  • csecsemőgondozó

Társadalomtudományi Kar (ELTE-TáTK)

Bővebben: ELTE Társadalomtudományi Kar

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A.

  • alkalmazott közgazdaságtan
  • kulturális antropológia
  • nemzetközi tanulmányok
  • survey statisztika
  • szociális munka
  • szociológia
  • társadalmi tanulmányok
  • egészségpolitika, tervezés és finanszírozás
  • humánökológia
  • kisebbségpolitika
  • közgazdasági elemző
  • közösségi és civil tanulmányok
  • szociálpolitika

Természettudományi Kar (ELTE-TTK)

Bővebben: ELTE Természettudományi Kar

A természettudományok oktatása, már az alapítás óta folyt az egyetemen, többnyire a Bölcsészettudományi Kar keretein belül. A Természettudományi Kar (TTK) létrehozása egy közel száz éves terv megvalósulását jelentette. A természettudományok gyors fejlődése nyomán a Bölcsészettudományi Karból kiválással 1949-ben jött létre. A Bölcsészettudományi Kar 22 tanszékéből és intézetéből, valamint a Botanikus Kertből, a Fizikai-Kémiai és Embertani Intézetekből alakult meg az önálló TTK. Egy évre rá az Egyetem felvette a világhírű fizikus, Eötvös Loránd nevét. 1953-ban kettéosztották Matematikai-Fizikai-Kémiai Karra illetve Élet- és Földtudományi Karra, ebben a struktúrában 4 évig folyt a természettudományok oktatása, 1957-ben ismét létrehozták az egységes Természettudományi Kart, mely azóta jelenlegi formájában működik. A Karnak közel 5000 hallgatója van, ebből több mint 400 fő vesz részt doktori képzésben.[8]

Ugyan már 1949-ben különvált a képzés a Bölcsészettudományi Karétól, a két szervezeti egység egészen a 90-es évekig osztozott az egyetem Múzeum körúti épületein. Jelenleg az 1998-ban és 2001-ben elkészült modern, lágymányosi épületekben folyik az oktatás, a Kar címe 2001-től: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a.

Az alábbi önálló intézetek működésével jelenleg hét alapképzés, tizenöt mesterképzés, számos rövid ciklusú illetve osztatlan (tanári) mesterképzés és huszonhét doktori program keretein belül folyik a képzés.

A Biológiai Intézet 12 tanszékből áll, az intézeten belül biológiatanárok, biológusok, gyógyszerészek, pszichológusok, mérnök-biológusok képzése folyik. A Fizikai Intézet 5 tanszékből áll, az intézeten belül fizikusok és fizikatanárok képzése folyik. Fő kutatási területek: asztrofizika, térelmélet és részecskefizika, bio-, mag- és molekulafizika, kondenzált anyag, valamint statisztikus fizika. A Földrajz- és Földtudományi Intézeten belül 2 központ is működik: a Földrajztudományi Központ 4 tanszékből áll, itt geográfusok és földrajztanárok képzése folyik. A Földtudományi Központ 7 tanszékből áll, itt geológusok, csillagászok, geofizikusok és meteorológusok képzése folyik. A Kémiai Intézet 4 tanszékből áll, itt vegyészek és kémiatanárok képzése folyik. A Matematikai Intézet összesen 7 tanszékből áll, itt matematikatanárokat, matematikusokat és alkalmazott matematikusokat képeznek. A SEK Természettudományi Centrumban, a szombathelyi campuson, főként tanárok képzése zajlik, de számos más az ELTE kínálatában Budapesten megtalálható szak itt is végezhető.

A természettudományok minden szegletét lefedő képzési kínálat mellett, igen jelentős kutatói munka is folyik a karon. Jelenleg több mint negyven kutatócsoport működik itt (főként az MTA, MTM és az ELTE támogatásával, illetve a Lendület program keretein belül). Emellett számos oktató, kutató az Országos Tudományos Kutatói Alapprogramok (OTKA) támogatásával végzi itt kutatói tevékenységét.[9]

Lásd még: ELTE TTK Számítógéptudományi Tanszék

Gazdálkodástudományi Intézet (ELTE-GTI)

Bővebben: ELTE Gazdálkodástudományi Intézet

1088 Budapest, Rákóczi út 7.

A Gazdálkodástudományi Intézet 2018-ban kezdte meg működését. A hallgatók négy alapszakon, hat mesterszakon, valamint az Intézet Doktori Iskolájában bővíthetik tudásukat magyar, illetve angol nyelven.

Alapképzési szakok:

  • Nemzetközi Gazdálkodás
  • Pénzügy, számvitel
  • Kereskedelem és Marketing
  • Gazdálkodás és Menedzsment

Mesterképzési szakok:

  • Marketing
  • Nemzetközi Gazdaság És Gazdálkodás
  • Pénzügy
  • Számvitel
  • Vezetés És Szervezés
  • Master of Business Administration (MBA) - csak levelező képzés

|

A világ egyetemeinek és a magyarországi egyetemek rangsorában

A sanghaji Jiao Tong Egyetem által összeállított a világ egyetemeinek tudományos rangsorolása alapján a magyarországi egyetemek közül 2011-ben a Szegedi Tudományegyetemmel együtt az 1–2. helyet foglalta el, a világranglistán pedig a 301–400. helyre sorolták.[10][11]

A Times Higher Education Supplement rangsorában 2006-ban a 376–377. helyet érte el.[12]

Az internetes jelenlétet és hatást mérő Webometrics világranglistáján az ELTE (2007. januárban) a 351.,[13] míg a Műszaki Egyetem a 283., a Szegedi Tudományegyetem az 594. helyet foglalta el. A 2010. januári listán az ELTE összesítésben a 277., az európai ranglistán 101. helyet foglalja el.

A magyarországi főiskoláknak és egyetemeknek az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) által az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján összeállított abszolút rangsora szerint az ELTE a legjobb magyarországi felsőoktatási intézmény 2010-ben. A listát a HVG Diploma 2011 különszáma adta közre.[14]

A tudományos diákköri tevékenységben megvalósuló tehetséggondozásban elért eredményei alapján az Országos Tudományos Diákköri Tanács a XXVIII., a XXIX. és a XXX. OTDK adatsorai alapján az ELTE Bölcsészettudományi, illetve Természettudományi Karát a kiváló eredményességi kategóriába sorolta, míg az Állam- és Jogtudományi Kar, illetve a Pedagógiai és Pszichológiai Kar e tekintetben jelentős minősítést kapott.[15]

Rektorok

Az ELTE eddigi rektorai:[16]

Híres hallgatók

Bővebben: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem híres diákjainak és tanárainak listája

Felvételi Előkészítő Bizottság (FEB) / ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda

Felvételi Előkészítő Bizottság (FEB):[17]

A Felvételi Előkészítő Bizottság az ELTE ÁJK keretén belül működő 50 éves érettségi előkészítő szervezet. Szemináriumvezetői az ELTE ÁJK jogász és politológus hallgatói, akik emelt szintű kurzusokat tartanak magyar nyelv és irodalom, illetve történelem tantárgyakból. A tanfolyamok minden hétköznap 16 órától 19 óráig kerülnek megtartásra (magyar és történelem tantárgyakból is), valamint szombaton 10 órától 13 óráig történelem, 14 óratól 17 óráig pedig a magyar szeminárium zajlik.

ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda:

Az ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda[18] az ELTE hivatalos érettségi és felvételi előkészítője, melynek fő tevékenységi köre a diákok emelt szintű érettségire való felkészítése. Működését 2001-ben kezdte meg, melyhez a jogi hátteret 2007-től az ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ, 2013-tól az Egyetem 100%-os tulajdonában lévő ELTE Egyetemi Szolgáltatásszervező Kft. biztosítja. Az Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda legfontosabb célja, hogy magas színvonalú tudással vértezze fel a felsőoktatásba bekerülni vágyókat, ezzel hozzásegítve őket az emelt szintű érettségi követelményeinek elsajátításához.

Az Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda kínálatában évről évre 8 tantárgy szerepel, melyek 100 illetve 150 órás kurzusok formájában indulnak. A 100 órás kurzusok hétköznap és szombaton heti 1×4 órában, a 150 órás kurzusok pedig hétfő-szerdán illetve kedd-csütörtökön heti 2×3 órában, valamint szombatonként heti 1×6 órában kerülnek megtartásra. A kurzusok helyszíne az ELTE Bölcsészettudományi Kar Campusa, mely Budapest belvárosában az Astoriánál található, így az ott tanuló diákok már a felkészülés alatt is bepillantást nyernek a pezsgő egyetemi életbe.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Borhy László átvette rektori kinevezését. Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2017. július 3. (Hozzáférés: 2017. október 4.)
  2. ↑ Az ELTE számokban. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
  3. ↑ a b Az ELTE Bölcsészettudományi Karának története. (Hozzáférés: 2018. november 15.)
  4. ↑ Diószegi István (szerk.), 1985: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története 1635-1985.]
  5. ↑ a b Magyar Katolikus Lexikon: Pázmány Péter Tudományegyetem
  6. ↑ Közérdekű, nyilvános adatok. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. április 23.)
  7. ↑ A Kar története. ELTE PPK weboldala (Hozzáférés: 2019. január 21.) arch
  8. ↑ A Kar története. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
  9. ↑ Kutatócsoportok. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar
  10. ↑ ShanghaiRanking.com
  11. ↑ A világ legjobbjai között az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem Archiválva 2011. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (Inforádió, 2011. augusztus 17.)
  12. ↑ Universitas Indonesia. [2007. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 22.)
  13. ↑ Archivált másolat. [2007. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 28.)
  14. ↑ Az ELTE vezeti az egyetemi toplistát (Index, 2010. november 15.)
  15. ↑ Egyetemi és főiskolai karok, valamint karokra nem tagozódó felsőoktatási intézmények TDK-eredményessége Archiválva 2013. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (szerk.: Szendrő Péter), Országos Tudományos Diákköri Tanács, 2012, 5-6. old. Hozzáférés: 2013. november 28.
  16. ↑ Rektorok. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. május 3.)
  17. ↑ ELTE ÁJK FEB felvételi előkészítő bizottság. (Hozzáférés: 2018. november 16.)
  18. ↑ Archivált másolat. [2014. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 22.)

Források

  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226
  • Rektorok

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Eötvös_Loránd_Tudományegyetem&oldid=23875637”