Cegléd–Szeged-vasútvonal
Cegléd–Szeged-
vasútvonal | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
InterCity vonat Kiskunfélegyházán | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonal: | 140 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hossz: | 118 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Feszültség: | 25 kV 50 Hz ~ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Üzemeltető: | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Maximális sebesség: | 120 (100) km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cegléd–Szeged-vasútvonal témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Cegléd–Szeged-vasútvonal a MÁV 140-es számú részben kétvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasúti fővonala a Dél-Alföldön. A Kiskunságot észak-déli irányban átszelve jelentős belföldi forgalmat bonyolít le. Határátkelő híján nemzetközi gyorsvonatok csak rendkívüli esetben, kerülő úton közlekednek erre.
Története
A Cegléd-Szeged-Temesvár vonal tervei már 1847-ben elkészültek. A vasút első, Cegléd-Kiskunfélegyháza szakasza 1853. szeptember 3-ra lett kész, a Szegedig tartó szakaszt 1854. március 4-én adták át. Az állami vonalat 1855-ben eladták a nevével ellentétben magánvasúti Államvasút-Társaságnak. A cég a birtokába került vasutakért, erdőkért, bányákért 200 millió frankot fizetett, az állam a vasutakra 5,2%-os jövedelmet garantált.[5] A vonalat Cegléd és Kiskunfélegyháza között 1980-ban, Szegedig 1982-ben villamosították. Városföld és Kiskunfélegyháza között 2005-ben megépítették a második vágányt is.
A pálya
A pálya nagyrészt egyvágányú, de Városföld és Kiskunfélegyháza között, mely a leghosszabb állomásköz, kétvágányú szakasz is található.[6] A második vágány helye Ceglédtől Szegedig végig megvan, a kecskeméti elkerülőút felüljáróit pedig úgy építették, hogy elférjen a tervezett második vágány. Azonban pénzhiány miatt még nem épült meg, csak a már említett rövid szakaszon. Régebben a vasútvonal folytatódott Temesvár felé (illetve Szőregnél leágazó vonal indult Makó felé), viszont ez a kapcsolat ma már nem létezik az 1920-as trianoni határmódosítás és a szegedi vasúti Tisza-híd 1944-es felrobbantása miatt. Cegléd és Kiskunfélegyháza fontos elágazó állomások.
2003-2008 között vonali és állomási felújításokat végeztek 15,2 milliárd forint értékben. A rehabilitációs munkák keretében UIC 60 rendszerű felépítmény épült Cegléd – Kiskunfélegyháza állomások között a nyíltvonali szakaszokon. 2011 áprilisában megépült a kecskeméti Mercedes-gyár iparvágánya, amelynek nyíltvonali kiágazása ("Mercedes elágazás") az egykori Kiskunfélegyházi út megállóhely helyén létesült Kecskemét és Városföld állomások között.[7]
Kezdőpont | Végpont | Hossz [km] | Sebesség [km/h] |
---|---|---|---|
Cegléd | Kiskunfélegyháza | 58 | 120 |
Kiskunfélegyháza | Szeged | 60 | 100 |
A pályán a megengedett legnagyobb tengelyterhelés 210 kN.[8]
Forgalom
Személyforgalom
A 90-es években a hagyományos gyorsvonatok mellett megjelentek az első BDVmot és BVhmot motorvonatból kiállított Intercityk, de ezeket leváltották a hagyományos IC kocsik. A gyorsvonatok közül néhány Bmx kocsikból állt. Ezek az ütemes menetrend bevezetéséig eléggé rendszertelenül közlekedtek. Két vonat közt 2-3 óra is eltelhetett.
A vonalon 2006 óta ütemes menetrend van érvényben, óránként közlekednek Budapest-Szeged viszonylatban egyesített InterCity+gyorsvonatok. (Az országban először egyedülálló módon intercity kocsik mellé - helyjegy nélkül igénybe vehető - gyorsvonati kocsikat sorolnak egy szerelvénybe. Ezt az összeállítást a köznyelv tréfásan „öszvérnek”, "vegyesvonatnak", hibrid-IC-nek, illetve „hibridvonatnak”[9][10] nevezi. Csak a nyári szezonban a Balaton déli partján közlekedő gyorsvonatok kocsi-összeállítása hasonló.) 2008-ban a budapesti Nyugati pályaudvarról Szegedre reggel indult az egyetlen olyan személyvonat, amely mindenhol megállt. A 2019-es menetrendváltástól új vonatnemet vezettek be a vonalon Televonat néven. A vonatok csak tanévben vasárnaponként közlekednek kizárólag Stadler FLIRT motorvonatokból kiállítva.[11]
Napjainkban Cegléd és Kecskemét között egy pár reggeli személyvonat kivételével csak az „hibrid-IC-k” járnak MÁV V43-as mozdonyokkal. Kecskemét és Kiskunfélegyháza között az IC mellett a Délkör InterRégió közlekedik még, amely Félegyháza után Kiskunhalas felé halad tovább Ez a szerelvény 2009-ben V43 + két személykocsi volt, 2009 decemberétől azonban már MÁV 6341 sorozatú orosz motorkocsi. Szeged és Kiskunfélegyháza között egyelőre megmaradtak a személyvonatok, szintén V43 mozdonyokkal jártak, de most már Bzmot és MÁV 6341 sorozat fordul elő ezekben a személyvonatokban.
Teherforgalom
Korábban a vonal teherforgalmának zömét a szegedi gyárak (pl. DÉLÉP-házgyár, ruhagyár) adták, ám a szegedi ipar rendszerváltozás utáni átalakulásával a vonal jelentősége nagyot csökkent. A rendszerváltás után nyílt meg a kiskundorozsmai állomáson a RoLa terminál, amely a vasútvonal számára komoly teherforgalmat jelentett. Ennek működése azonban 2012-ben megszűnt. Rendszeresek az Algyő melletti olajipari létesítmények számára szénhidrogén-szállítást végző tehervonatok. A 2000-es évek közepe óta a Dél-Alföldi régió nagy közlekedési fejlesztéseihez ezen a vasútvonalon szállították az építőanyagot, így például közúti építőanyagot az M5-ös, M43-as és 47-es utak építéséhez, illetve vasútépítési anyagokat a szegedi villamoshálózat felújításához. A vonal felső szakasza számára további forgalmat generál a 2012-től kezdve egyre jobban kiépülő, napi több vonatot fogadó/indító kecskeméti Mercedes autógyár.
Képek
-
A vasútvonal részlete Katonatelep közelében
-
A felújítás előtt egy lassújel tábla a nyílt vonalon
-
Ív Kunszállás közelében
-
Személyvonat Cegléd állomáson
-
Expresszvonat Kistelek vasútállomáson
Állomások galériája
-
A 140-es vonal kezdőpontja Cegléd állomás
-
Cegléd állomás az átépítés előtt
-
Katonatelep állomás (Téli kép)
-
Kiskunfélegyháza állomás
-
Kunszállás megállóhely
-
A vonal vége, Szeged állomás
Balesetek
A dorozsmai vasúti baleset a 20. század elejének egyik jelentős magyarországi vasúti balesete. 1907. április 12-én az Orsováról Budapestre tartó vonat kocsijai Szeged északi határában, Dorozsmán egy kitérőn áthaladva kisiklottak. A 4 áldozattal járó baleset okát a szakemberek nem tudták megnyugtatóan tisztázni.
Érdekességek
- A pálya alépítménye végig kétvágányúnak épült, azonban a második vágány nem készült el sohasem. Közkeletű hiedelem, miszerint egyes vasútvonalainkon a második vágányt elbontották volna az első világháború után a trianoni békeszerződés kitételeként, mivel a békeszerződés ilyet nem írt elő.[12]
- Kétszer is előfordult, 1868. november 14-én és 1868. december 8-án, hogy betyárok felszedték a síneket Félegyháza és Szeged között, megpróbálva kirabolni a vonatot. Nem jártak sikerrel.
- A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar kiegészítőt hozzá.[13]
További információk
- Szeged-Kecskemét. YouTube
- Kecskemét-Cegléd-(Budapest Nyugati pályaudvar). YouTube
- vasutallomasok.hu - Kecskemét
Jegyzetek
- ↑ Régi nevén Kecskeméti Mezőgazdasági Szakiskola
- ↑ Az 5-ös számú főút és a vasút kereszteződésénél volt a megállóhely.
- ↑ Régi nevén Szeged-felsőtanya.
- ↑ Újszeged állomás
- ↑ Keller László: A Félegyháza-csongrádi helyi érdekű gőzmozdonyú vasútról - A vasút, 1986. augusztus
- ↑ A második vágány 2006-ban épült meg. Eredetileg Kecskemétig akarták kiépíteni
- ↑ Mercedes köldökzsinórja. iho.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 4.)
- ↑ Fekete Klára: Ajjaj, hibridvonat - Delmagyar.hu
- ↑ Mire megkedvelték, megszűnik a hibridvonat? - Delmagyar.hu
- ↑ Balázs, Róth: Mégis életbe lép a vasúti menetrend, változik a szegedi IC-k közlekedése (magyar nyelven). Szeged Ma - tények és vélemények. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ A békeszerződés egy részlete[halott link]
- ↑ Halász Péter: RegionalBahn: Átalakult az Alföld. regionalbahn.blogspot.de, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)